RSM DTM Blog

Feliratkozás RSM DTM Blog hírcsatorna csatornára
Az RSM Hungary Zrt. Adótanácsadói blogja
Frissítve: 34 perc 32 másodperc

Ki korán kel, adójóváírást lel

2016, június 15 - 10:15

A májusi társasági adóbevallásban megjelölt társasági adóelőleg összegének 50 százalékáig adójóváírásra jogosító adófelajánlást tehetnek a vállalatok, az év második felére vonatkozóan.

A nagy májusi társasági adóbevallás dömping után mindenki fellélegezhet, fújhat egyet. Érdemes azonban még a nyári szabadságolások előtt újra számba venni azokat a feladatokat, teendőket, amelyeket nem célszerű tovább halasztgatni. Ilyen teendőnek minősül a társasági adóelőlegből történő film-, színház- és sporttámogatásra vonatkozó adófelajánlás, amelyhez most minden adat rendelkezésre áll ahhoz.

Tekintettel arra, hogy a május 31-vel benyújtott éves társasági adóbevallásban a vállalkozások meghatározták a júliustól-decemberig terjedő időszakra fizetendő társasági adóelőlegük összegét, így megnyílik a lehetőség, hogy a 16RENDNY nyomtatványon 2016. második felére is felajánlást tegyenek. A társasági adóelőleg összegének 50 százalékig tehető adófelajánlás, amely adójóváírásra jogosítja a támogatást nyújtó vállalkozásokat.

A legnagyobb adóelőny a film- és színháztámogatással érhető el, hiszen ezeknél a szervezeteknél az adóelőleg terhére történő felajánlás 7,5 százalékos adójóváírással, míg látvány-csapatsport támogatás esetében 6,49 százalékos adóelőnnyel jár.

A felajánlás menetét korábbi blogomban részletesen leírtam. Ezzel összefüggésben kiemelést érdemel, ahhoz, hogy egy vállalkozás már a július havi társasági adóelőlegéből is felajánlást tehessen, június végére be kell szereznie az illetékes hatóság igazolását az adófelajánláshoz kapcsolódóan és azt legkésőbb a 16RENDNY nyomtatvánnyal egyidejűleg továbbítania is kell a NAV felé. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásának nagy népszerűségére tekintettel ezen szervezetek részére célszerű minél előbb megtenni a felajánlásokat, mivel a korlátozott befogadási keret idén nagy valószínűséggel már december előtt feltöltődik.

Érdemes a nyári leállások előtt megkeresni a támogatni kívánt szervezeteket, hogy a szükséges igazolás és támogatási keret az adófelajánlás megtételekor a támogató rendelkezésére állhasson.

A 2017-től módosuló Kata és Kiva szabályok

2016, június 14 - 09:00

Az Országgyűlés által immáron elfogadott, a kata és kiva adónemeket érintő, 2017. január 1-től hatályos fontosabb változások az alábbiak:

KATA szabályok
Az elfogadott adótörvény módosító csomag – a korábbi javaslat tartalmának megfelelően módosít a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségek fedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét. Az adóalany 6 milliós bevételi értékhatárába  a továbbiakban nem számítanak bele  ezek a  tételek. További könnyítést jelent, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja.

KIVA szabályok
Az elfogadott módosító csomag nem változtatott a törvényjavaslat alábbi rendelkezésein:

A törvénymódosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli a kiva szerinti adózási mód választhatóságának feltételei  közül a létszámplafont (átlagos statisztikai állományi létszám). Megszüntetésre kerül a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) az évközben tevékenységet kezdő vállalkozásokat érintően, az arányosítás szükségessége tekintetében.

A törvénymódosítás a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt 100 főre emeli fel. 2017 január elsejétől ezen létszám felett szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap számításában alapvető változás, hogy a továbbiakban a törvény nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot. Ezt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi.

Az elfogadott törvénycsomag – a korábbi javaslathoz képest – pontosítja az osztalék és a pénztár növekményének fogalmait az adóalap számítást érintően a növelő tételek tekintetében. E pontosításon túl az Országgyűlés változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy a növelő tételek közé tartozik a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege. A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

A módosítás alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, amelyek ellensúlyozzák számukra a változások negatív hatásait. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.

A módosító törvénycsomag könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználását illetően, ugyanis a továbbiakban nem él az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.

Az elfogadott törvény alapján ugyancsak változnak az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok is. E szerint az adóelőleg összegébe nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel és a fizetendő osztalék összege, és az ebből levont, kapott osztalék összegének egyenlege alapján kell meghatározni.

Újabb szigorítások az adóelkerülés ellenében

2016, június 7 - 09:00

Tíz cégből hét szerint az új szabályok a cég üzleti stratégiáját is érintik, komoly változásokra kell felkészülniük, hogy a jelentős változás előtt álló nemzetközi adószabályozásnak és jogi előírásoknak megfelelően működjenek.

Már a vállalatok is érzékelik, hogy a káros adótervezést és adóelkerülést visszaszorító új keretfeltételek miatt számos változásra számíthatnak, így a működési vagy cégstruktúrán is alakítani kell, de a módosítások érintik például a transzferárazási szabályokat is. A jövedelemadózásban a telephely szabályok szigorodása és az adóterhek adott országban történő megfizetése egyre erősebben kikényszeríthető elvárás lesz, ezeket is figyelembe véve körültekintőbben kell tervezni a működési és terjeszkedési célok megvalósításakor, például a telephely megválasztásakor.

A BEPS által célként kitűzött, a káros adóelkerülés visszaszorítását biztosító elemek a magyar szabályozásban is fokozatosan megjelennek, s az év végéig több pontban várható újabb változás is.

1. Szellemi termékek utáni adókedvezmények korlátozása ún. nexus approach bevezetésével – BEPS 5
A BEPS 5 akciótervben („káros adóztatási gyakorlat”) megfogalmazott javaslatok között nagy hangsúllyal szerepelt a szellemi termékekkel (immateriális javakkal) kapcsolatos „káros” adókedvezmények visszaszorítása. A probléma lényege, hogy számos ország kínált a különböző típusú szellemi termékek (szabadalmak, szoftverek, know-how, image, trademark, stb.) után szedett jogdíjakra jelentős adókedvezményeket, köztük Magyarország is – ahogy ezt korábban összegeztem. A legnagyobb kedvezményeket ráadásul főként olyan országok adták, ahol ténylegesen nem folyt kutatás-fejlesztés vagy nem ott keletkezett az adott szellemi termék. A máshol keletkezett szellemi termékeket a kedvezményt adó országban működő cégekbe (pl.: magyar vállalatba) transzferálták és ezután a jogdíjat a magyar cég szedte, amelyre 50 % adókedvezményt kapott – a nemzetközi viszonylatban egyébként is alacsonynak számító társasági adóból. További kedvezményként Magyarország lehetőséget biztosított ezen szellemi termékek teljesen adómentes értékesítésére is a bejelentett immateriális javakra vonatkozó szabályozással.

A szellemi termékekhez (IP) kapcsolódó valós gazdasági tartalom vizsgálatával e lehetőség korlátozását kívánják elérni. A korábban javasolt három alternatívából a nexus módszer kapott támogatást (a nexus szó különböző dolgok kapcsolatát, összefüggését jelenti). A nexus módszer a szellemi termékekből származó, adókedvezményre jogosító jövedelem kiszámításra egy olyan számítási módszertant javasol, amely az adózónál az IP kifejlesztésével kapcsolatban felmerült minősített költségek (a teljes költségek arányában) és az IP-ből származó bevételek közötti összefüggésből (azaz nexus-ból) indul ki. E módszer bevezetése szerepel javaslatként a 2017. évi adócsomagban. Lényege, hogy csak olyan arányban érvényesíthető az adókedvezmény, amilyen arányban az adott országban a szellemi termék kifejlesztéséhez kapcsolódó költségeket elszámolták, vagyis ha nem Magyarországon készült a fejlesztés, akkor kedvezmény sem kapcsolódhat hozzá.

2. Hibrid adóstruktúrák megakadályozása/semlegesítése – BEPS 2.
Magyarország már 2015. január 1-jei hatállyal felvette azt a szabályt az adózás rendjéről szóló törvény alapelvi rendelkezései közé, hogy amennyiben nemzetközi egyezmények miatt egy jövedelmet sehol sem adóztatnak, akkor Magyarország fenntartja a jogot az adóztatásra.

3. Az egyezményekkel történő visszaélések megakadályozása – BEPS 6
A BEPS 6-ban megjelenik a PPT szabály (principle purpose test), amely kimondja, hogy kedvezmény nem vehető igénybe olyan megállapodás/tranzakció vonatkozásában, amelynek elsődleges célja pusztán az adókedvezményre való jogosultság megszerzése volt. Ez a szabály gyakorlatilag megegyezik a magyar adózásban jelenleg is hatályos alapelvvel, az ún. rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.

A fenti alapelvi szabályon túl a magyar társasági adó törvényben az ún. kedvezményezett részesedéscsere – az adótervezésben gyakran alkalmazott, adóhalasztást eredményező eszköz – vonatkozásában már 2012. január 1-jétől megjelent, hogy e lehetőség csak akkor alkalmazható, ha annak valós gazdasági oka van és ezt az adózó köteles bizonyítani. A 2017. évi adócsomagban ezt a szabályt (valós gazdasági ok) kiterjesztik másik két adótervezési eszközre, a kedvezményezett átalakulásra és a kedvezményezett eszközátruházásra is.

A fenti lépéseket pedig továbbiak is kísérik majd, hogy egyre szűkebbre záruljon a hurok az agresszíven tervező és adókerülő társaságok és gyakorlatok körül. A BEPS szabályozási környezet sokkal kisebb mozgásteret hagy a vállalatoknak, több adózást érintő adminisztrációs feladattal és magasabb kettős adózási kockázattal jár majd. Ugyanakkor az új szabályok közötti verseny azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy az egyes államok csökkentik társasági adókulcsaikat, ezzel ismét vonzóbbá téve magukat.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás – egy újabb különadó?

2016, június 6 - 14:02

A Parlament Törvényalkotási Bizottsága 2016. június 3-án az Országgyűlés részére megküldte a kormánypárti törvényjavaslatokkal kiegészített, az adótörvények módosítására irányuló összegző módosító javaslatát, mely 2018. január 1-jétől bevezetné az ún. turizmusfejlesztési hozzájárulást. Ezt az új adónemet a javaslat indokolása szerint minden olyan, étkezőhelyi vendéglátásban étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell majd megállapítani, bevallani és megfizetni, amely 2018. január 1-től 5 százalékos áfa mértékkel adózik.

A javaslat alapján a közteher mértéke 4 százalék, melyet az érintett szolgáltatások áfa nélkül számított értékére kell számítani, azaz az áfa fizetési kötelezettség alapját fogja képezni. Az adót az önadózás szabályai szerint kell bevallani az áfa-bevallási gyakoriságnak megfelelően, adómentes adóalany esetén pedig a szolgáltatásnyújtást követő év február 25-éig. A hozzájárulás a központi költségvetés bevételét fogja képezni és – a javaslat szerint – turizmusfejlesztési feladatokra kell majd fordítani.

Meglátásaim
A törvényjavaslat szövegét olvasván felmerült önkéntelenül a kérdés, hogy ez a korábban egyáltalán nem kommunikált új adónem milyen célokat szolgál a javaslatban megfogalmazott, turizmusfejlesztési célok támogatásán túl.

A fő cél vélhetően nem az áfa direktíva rendelkezéseinek kikerülése volt, mely szerint csak két kedvezményes adókulcs lehet az EU-ban. Ezt a hatályos magyar szabályozás a 18 és 5 százalékos adókulcsra tartotta meg.

Valószínűsíthető, hogy a jogalkotó szándéka az összességében két év alatt 22 százalékos adókulcscsökkentés korrekciója, élve azzal a feltételezéssel, hogy az éttermek a jelentős jövedelmezőség javulásukat, csak részben osztatnák meg a fogyasztókkal, illetve a költségvetéssel. Ez utóbbi ebből kíván egy biztos bevételi forrást teremteni magának, hiszen az adó – a már ismert ágazati különadók hagyománya alapján – az árbevételre számítódik nem a megtermelt eredményre, így biztos bevételi forrást teremtve.

A beterjesztett törvényjavaslat várhatóan nem számíthat olyan erőteljes nemzetközi ellenállásra, mint azt a korábbi, erős lobbi érdekeket (telekom, energia, kiskereskedelmi láncok, reklám) sértő ágazati különadók esetén láttuk. Az adó jelenleg beterjesztett szövege felhasználja a korábbi európai uniós kritikákat, így nem minősül egy második általános forgalmi adónak az iparűzési adó tárgyában hozott bírósági döntés értelmében. A reklámadó kapcsán megismert versenyjogi érvelésre is tekintettel van, azaz nem vezet be progresszív adóztatást, ezzel mintegy állami támogatást nyújtva az alacsonyabb adókulccsal adózó vállalkozásoknak. A Hervis ügy által bírált kapcsolt vállalkozások közötti összeszámítási szabály sem kerül bevezetésre.

A jogalkotó ezúttal nem kívánta a nemzetközi háttérrel rendelkező étteremláncokkal negatív kivételt tenni forgalomarányos több adókulcs bevezetésével, marad a mindenki számára érvényes árbevétel alapú 4 százalékos különadó, mely esetében a tervezetből még nem derül, ki hogy elszámolható-e a társasági adóalap terhére.

Nem egészen egy hónappal ezelőtt még egy egész ország ünnepelte Széll Tamás parádés győzelmét a Bocuse d’Or szakácsolimpia európai döntőjében. Reméljük ez az új ágazati különadó – amennyiben elfogadásra kerül – nem lesz akadályozója az utóbbi évtized magyar gasztronómiai fellendülésének.

Cafeteria – kedvezőtlen és kedvező változások is lesznek

2016, június 3 - 10:40

A tegnapi nap folyamán ismertté váltak a cafeteria átalakítás tervének részletes szabályai, melyek egyszerre tartalmaznak kedvező és kedvezőtlen változásokat is.

A jövő évtől a béren kívüli juttatások köre átalakul, így a továbbiakban az alábbiakat lehet e kedvező adózási forma mellett adni:

  1. évi 100 000 forintig pénzösszeget
  2. az eddig ismert SZÉP kártya elemeket összesen 450 000 forint összegig

A béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező adózási forma – azaz 100 forint nettójuttatáshoz kapcsolódóan 34,51 forint adóteher – azonban összesen csak a 450 000 forintos ún. rekreációs keretösszeg erejéig adózik e kedvező formában. Amennyiben a két juttatási forma összesen meghaladja a rekreációs keretösszeget, az már egyes meghatározott juttatásnak minősül 49,98 forintos adóteherrel.
Kikerül a béren kívüli juttatások közül és csak a munkabérek adóterhe mellett adható a későbbiekben – már ha valakinek az ilyen formában megéri:

  • a munkahelyi étkeztetés
  • az iskolakezdési támogatás
  • helyi utazásra szolgáló bérlet
  • iskolarendszerű képzés költsége
  • önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, és önsegélyező pénztárba befizetett munkáltatói, foglakoztatói havi hozzájárulás

Erzsébet utalvány megszüntetése
Szintén kikerül a béren kívüli juttatások köréből az Erzsébet utalvány is, tekintettel az Európai Bíróság februári döntésére. A korábban is szinte készpénzzel felérő juttatásként számon tartott Erzsébet utalvány helyére kerül kissé megemelt összegben a készpénzjuttatás lehetősége.

Önkéntes pénztárak – célzott szolgáltatás
Immár az egyes meghatározott juttatások között fog adózni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai célzott szolgáltatásra befizetett összeg. A célzott szolgáltatások körét a jogalkotó a pénztár és a munkáltatói tag, illetve támogató megállapodására bízza.

Bölcsődei és óvodai ellátás adómentessége
Az eddig adómentesen adható juttatások körében egyetlen, cafeteriát érintő változás jelenik meg. Immár adómentesen lehet nem csak, mint korábbi bejegyzésemben már említettem a bölcsődei szolgáltatás, hanem a bölcsődei ellátás és az óvodai szolgáltatás, ellátás is.

Meglátásaim

  1. Az EB Erzsébet utalványra vonatkozó kedvezőtlen döntését sikerült ellensúlyozni a készpénzjuttatás lehetőségével. Igaz szintén, ha nem is ennyire rugalmas és a munkavállalók számára kedvező megoldást jelenthetett volna az utalvány forgalmazás liberalizálása is.
  2. A korábban többször bejelentett járulékmentes készpénzjuttatás lényegében sajnos nem új elemként, hanem az Erzsébet utalvány lecserélésére szolgál, ezáltal nem éri el a korábban várt célt, hogy bizonyos összeghatárig csökkentse az adóék mértékét, így ösztönözve a vállalkozásokat egy jelentősebb nettó értéket eredményező fizetésemelésre.
  3. A béren kívüli juttatások körének és értékhatárainak módosítása a munkavállalók számára kedvezőtlen következményekkel járhat. Például az a munkavállaló, aki eddig egyszerre vett igényben Erzsébet utalványt és helyi közlekedésre jogosító bérletet, összesen éves szinten  akár több mint 200 000 forint értékben, az eztán már csak a 100 000 forint készpénzjuttatásra számíthat, hogy az eddigi bérlet és Erzsébet utalványból fedezett beszerzéseit finanszírozza.
  4. Társadalompolitikai értelemben talán a legkedvezőtlenebb változás az önkéntes pénztári befizetések kiemelése a cafeteria rendszeréből, hisz ez által az öngondoskodás formái egyik legjelentősebb támogatását veszíti el. Könnyen megjósolható, hogy az önkéntes kölcsönös pénztári befizetések jelentősen csökkenni fognak, még ha az év végi adóból továbbra is rendelkezni lehet.
  5. Pozitívum, hogy az adómentes juttatások köre bővül és a többi eleme fennmarad így továbbra is cafeteria rendszerek kedvelt elemei maradhatnak a lakáscélú juttatások.

 

Munka törvénykönyve – újabb változások

2016, június 2 - 09:00

A 2016. májusában  megjelent T/10536 számú törvényjavaslat a Munka Törvénykönyve (Mt.) tekintetében is tartalmaz módosításokat. Ezen Mt. módosítások között a tavalyi tervezetből csupán  néhány maradt meg, a  tervezet által érintett leglényegesebb területek a következők lesznek.

Várandósság /reprodukciós eljárás alatt a felmondás visszavonhatósága: A korábbi tervezetből megmaradt módosítás szerint a még „nem publikus” várandós, vagy a reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalók felmondása esetén azzal egészülne ki a Munka Törvénykönyve, hogy amennyiben erről a – felmondási védelmet biztosító – tényről a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja. Ez esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.

Kompenzáló pihenőidő: A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet, hogy azon esetekben, amikor a napi pihenőidő csak 8 vagy 7 óra lenne, ennek alkalmazása esetén a következő napi pihenőidőt úgy kell meghatározni, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidő együttes tartama legalább az egybefüggő huszonkét óra időtartamot elérje. Ez a helyzet állhat elő például a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, illetve a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás miatt.

Egyenlő bánásmód „apa” és „anya” felmondási védelmére: A hatályos Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt a felmondási védelem csak az anyát illeti meg. A tervezet e tekintetben megszüntetné a különbségtételt az anya és az apa között, és amennyiben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot az apa is igénybe veszi, a védelmet számára is biztosítaná.

Pihenőidő készenléti jellegű munkakörben: Készenléti jellegű munkakörben nem lenne többé lehetőség a rövidített, 8 óra időtartamú pihenőidő alkalmazására, a munkáltató köteles lenne az általános 11 órás pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között.

Vezető állású munkavállalók fizetés nélküli szabadsága: A vezető állású munkavállalók esetében fő szabályként gyakorlatilag az Mt. minden rendelkezésétől el lehet térni, néhány olyan tételesen felsorolt esetet kivéve, mint például a vezetők felmondási védelme terhesség alatt, vagy az éjszakai munka tilalma kisgyermekeseknél. A kogens szabályok körét a tervezet most azzal bővítené, hogy a gyermeke gondozása céljából a vezető is jogosult lenne fizetés nélküli szabadságra, gyermeke harmadik életéve betöltéséig.

Posting / külföldi kiküldetés: A tervezet által átvenni kívánt uniós szabályok célja, hogy a munkavállalók számára védelmet nyújtsanak a tisztességtelen piaci magatartások ellen. Ennek érdekében a szabályozás – a munkaügyi iratok, nyilvántartások munkavégzési helyen való 3 éves őrzési kötelezettségének előírásával – igyekszik ellenőrizhetővé tenni, hogy a kiküldő munkáltató betartja-e a fogadó állam (munka- és pihenőidőre, bérezésre, stb.) vonatkozó szabályait. A előírások be nem tartása esetén a tervezett módosítás egyetemleges felelősséget teremtene a kiküldő és a fogadó (külföldi) munkáltató között, hogy a munkáltatók „egymásra mutogatása” ne okozzon időhúzást vagy ne jelentsen kibúvót a felelősség alól. Gyakorlati segítséget jelenthet a kiküldött munkavállalók számára, hogy a tervezet kötelezővé tenné egy olyan kapcsolattartó kijelölését, aki a fogadó államban ésszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll, amennyiben a munkavállalónak jogvédelme érdekében erre szüksége van.

Augusztustól jön az EKAER módosítás, de nem minden részlet világos

2016, május 31 - 09:00

2016. augusztusától módosulhat az EKAER, ha az Országgyűlés elfogadja a közelmúltban benyújtott adótörvény-csomagot. Az EKAER több ponton szigorodik, azonban nem minden rendelkezés egyértelmű. Összeszedtem pár jogértelmezési bizonytalanságot, amelyek a jogszabálytervezet jelenlegi szövegezéséből adódnak, példákkal ellátva.

Üres kamionok és az áfa láncügylet szabályozásában elbizonytalanodott EKAER kérők esete
Ha a NAV az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor a NAV az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az indoklás szerint a NAV-nak lehetősége van mulasztási bírsággal sújtani azt a csalárd adózói magatartást, ami arra irányul, hogy hamis adatokkal tett EKAER bejelentéssel alapot szolgáltassanak áfa visszaigénylésekhez. A módosítás kiváltó oka érthető: valószínűleg visszaéléshez vezetett, ha az úton üres vagy majdnem üres kamionok mentek, miközben az EKAER-es bejelentés szerint a kamionban feltehetően értékes termék kellett, hogy utazzon – az áfa körhinta csalás egy részcselekménye a nem létező termék papíron történő fuvaroztatása más országba. 2016. augusztus 1-től, aki többet jelent az EKAER-ben, mint amennyit valójában fuvaroztat, bírságra számíthat.

Mi történik, ha egy adózó bizonytalan abban, hogy az ő konkrét esetében kell-e EKAER szám vagy sem, de biztos, ami biztos alapon inkább kér EKAER számot?
Korábbi NAV kommunikáció szerint ebből baj nem lehet, annak ellenére, hogy az Art 172. § (19a) bekezdése most is lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság 40 százalék mulasztási bírságot szabjon ki bejelentési kötelezettség hibás, valótlan adattartalmú vagy hiányos teljesítése esetén.

Ha például egy belföldi gyártó (A) egy másik magyar vállalkozásnak (B) számláz, aki EU-s partnerének (C) értékesít és az árut C viszi el közvetlenül a gyártótól (A-tól), akkor ebben a láncügyletben B és C közötti ügylet fuvarozással járó Közösségen belüli adómentes értékesítés, az EKAER rendszerben a feladó B, így neki kell kérni EKAER számot.

Ha a gyártónál (A) EKAER szám kéréssel megbízott munkavállaló elbizonytalanodik az áfa-törvény láncügyletre vonatkozó szabály rejtelmeiben és inkább – biztos ami biztos alapon – ő is kér EKAER számot és feladóként magát tünteti fel, akkor valótlan tartalmú EKAER bejelentést tesz, hisz nem A cég a feladó.

Másképp fogalmazva olyan EKAER bejelentést tesz, amelyben A a feladó és B a címzett, miközben a valóságban B a feladó és C a címzett. Értelmezheti-e NAV ezt az esetet úgy, hogy egyrészt megbünteti a gyártót (A céget) azért mert jelentett valamit az EKAER-ben, amit nem fuvaroztatott, a B szereplőt pedig azért bünteti meg, mert nem jelentett EKAER-ben olyan ügyletet, amelyben ő volt a feladó? Ha – biztos, ami biztos alapon – mindketten (A és B) kérnek EKAER számot, akkor csak az A-t fogják megbüntetni? Véleményünk szerint nem büntethető az a személy, akinek EKAER bejelentési kötelezettsége az adott ügylet kapcsán nem is keletkezett, de biztos így gondolja-e minden pénzügyőr?

Túlpakolt UAZ-ra is kell EKAER szám
A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől EKAER bejelentési kötelezettséggel jár, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát. Például, aki augusztus 1-től úgy pakol UAZ-ra, hogy az össztömege (fuvarral együtt) túlhaladja a 3,5 tonnát, nem kockázatos áru esetén már szükség lesz EKAER bejelentésre.

Hatósági zár megsértése esetén fuvarozó is bírságolható, sőt a járművezető is
Jelenleg is a fuvarozó köteles nyilatkozni az EKAER számról, a rakományról, a fuvareszközről, az indulási és érkezési helyről és egyéb adatokról. Ha a kockázati tényezők indokolják vagy ha a fuvarozó nem nyilatkozik, akkor NAV hatósági zárat alkalmazhat.

Úgy tűnik hatósági zár kapcsán visszaélések voltak, különösen külföldi fuvarozók esetén, ezért ezen a területen is szigorít a tervezet, méghozzá úgy, hogy a fuvarozóra telepíti a hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrzésével kapcsolatos felelősséget, annak felhelyezésétől egészen levételéig.  Ezen kötelezettség megsértése több szankcióval jár, erről szól a tervezet nagyobb része.

Ha a fuvarozó hatósági zárat jogtalanul eltávolítja (hatósági zárral kapcsolatos kötelezettségnek nem tesz eleget), akkor a hatóság megbírságolhatja. A mulasztási bírság magánszemély fuvarozó esetén 200 ezer forinttól 500 ezer forintig, egyéb fuvarozó esetén 500 ezer forinttól  1 millió forintig terjedhet.

Felmerül a kérdés, hogy mit jelent a magánszemély fuvarozó: olyan fuvarozó vállalkozó, aki egyéni vállalkozás keretében végez fuvarozást avagy a fuvarozó cég alkalmazásában lévő alkalmazott (jármű vezetője)? Logikus lenne feltételezni, hogy „magánszemély” alatt egyéni vállalkozót kell érteni, azonban a külföldi fuvarozó fogalom-meghatározása szerint, ami szintén a tervezet részét képezi, a jármű magánszemély vezetője is fuvarozónak minősül, azaz ebből úgy tűnik, hogy a vezetővel szemben is alkalmazható a bírság, de csak akkor ha

  1. a vezető külföldi vagy
  2. a vezető ugyan belföldi, a jármű tulajdonosa külföldi.

Leegyszerűsítve fogalmazva, az a magyar kamionos, aki külföldi kamiont vezet, bírságolható, de aki magyar kamiont vezet, az nem. De ha a kamionos külföldi, akkor mindegy, milyen kamiont vezet, minden esetben bírságolható.

Jármű visszatartása avagy modern áru megállítási jog
NAV a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, a fuvareszközt az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül is visszatarthatja. Nem világos, hogy mit takar pontosan a visszatartás? Kerékbilincs vagy kamion mozgását korlátozó egyéb fizikai eszköz? A mulasztási bírságnak van fizetési határideje. Csak akkor lehet visszatartani a járművet, ha a fizetési határidő már lejárt és a bírság nem lett megfizetve, vagy amíg a mulasztási bírság, illetve a pénzkövetelés nincs megfizetve?

A visszatartás nem mindenkire egyformán vonatkozik. Belföldi székhelyű, adószámmal rendelkező fuvarozók fuvareszközeit nem lehet visszatartani. Külföldi fuvarozók is „megúszhatják” a visszatartást, de csak akkor, ha pénzügyi intézmény kezességet vagy garanciát vállal vagy egy belföldi gazdálkodó tőle a bírságfizetést átvállalja.  Külföldi fuvarozó esetében a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő más fuvareszközt is vissza lehet tartani. Külön korlátozó rendelkezés hiányában ez azt is jelenti, hogy hatósági zár a másik fuvareszköz kapcsán még akkor is alkalmazható, ha a másik fuvareszközön utazó termék kapcsán az EKAER bejelentés szabályos volt. Termékkel kereskedő feladóknak, illetve címzetteknek jól kell megválogatni a fuvarozókat:  hiába tettek eleget az EKAER bejelentési kötelezettségnek, ha a fuvarozó gyűjtő fuvarral olyan kereskedő áruját viszi, akik ezen kötelezettségnek nem tettek eleget, a jogkövető módon eljáró feladók áruja – a szállítmány többi részével együtt – is vissza lesz tartva, ha a fuvarozó külföldi. Mi több, ha az adott járműven utazó összes termék kapcsán szabályos EKAER bejelentést tettek, még akkor sem lehetnek biztosak a feladók/címzettek abban, hogy az árujuk időben megérkezik, ha az adott külföldi fuvarozó más járművén EKAER szabálytalanság volt és emiatt NAV hatósági zárat alkalmazott, amelyet a fuvarozó jogtalanul eltávolított és emiatt bírságot kapott.

Úgy tűnik a szabályozás hátrányos helyzetbe hozza a külföldieket, míg a belföldi fuvarozókat előnyben részesít. Kérdéses, hogy az ilyen megkülönböztetés összhangba van-e az EU alapelveivel, pl. a diszkrimináció tilalmával, illetve szolgáltatásnyújtás / letelepedettség szabadságába? Ha az EB a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás során ezt a rendelkezést a Közösségi jogba ütközőnek nyilvánítja, akkor miként tudnak a külföldi fuvarozók kártérítést követelni a magyar államtól, ha e diszkriminatív rendelkezés folytán keletkező versenyhátrányból káruk keletkezett?

Meddig érhet el a kormány keze a reklámadó törvény módosítását követően?

2016, május 25 - 09:06

A parlament előtt heverő adócsomag egyéb szabályai között a képviselők hamarosan szavazni fognak arról a reklámadó törvény kiegészítésről, amely a digitális reklámpiaci szereplők közül célzottan a külföldi hirdetésszolgáltatókat próbálja adófizetésre szorítani. 

A két hete benyújtott adócsomag reklámadót érintő passzusaihoz fűzött indokolás és kormányzati kommunikáció a „magyar google-adó”-ként aposztrofálta a reklámadó törvény mostani változását. A technológiai óriások megadóztatásának kérdése ma a nemzetközi adószcéna egyik központi témája. Mára minden államnak elege lett abból, hogy az internet óriások olyan adóstruktúrák mentén optimalizálják adózásukat, amelyek révén azokban az országokban, ahonnan a bevételeik származnak, gyakorlatilag nem fizetnek adót.

A reklámadó bevezetésekor a magyar állam látszólag egyértelmű üzenetet küldött: az analóg reklámpiac mellett a digitális reklámpiaci szereplőket is meg kívánja adóztatni, ráadásul nem csak a hazai, hanem a külföldi vállalkozásokat is. Annak érdekében, hogy a külföldi vállalkozások megadóztatásának kezdeti szándéka mindenki számára világos legyen, a 2015 januárjától hatályba lépett törvénymódosítás már kifejezett rendelkezésként tartalmazza, hogy az adóalanyiság illetőségtől független, azaz annak nincs jelentősége, ha az adott vállalkozás Magyarországon nem telepedett le, vagy az adókötelezettségei teljesítéséhez nem regisztrálta magát.

Az adóhatóság már egy éve gyűjti a reklámadó nyilatkozatra vonatkozó adatokat

Az adóhatóságot jobb adóztatási pozícióba hozó rendelkezésként ráadásul a 2015 év eleji módosítás lehetővé tette, hogy a reklámot megrendelők bejelentést tegyenek a NAV felé a reklámközzétevő személyéről és a neki kifizetett ellenértékről, ha kifejezett kérésük ellenére sem kapták meg a reklámközzétevők nyilatkozatát. Ennek eredményeként az adóhatóságnál már több mint egy éve gyűlnek az adatok minden olyan vállalkozásról, amelyek nem voltak hajlandók üzleti partnereik számára kiadni azt a nyilatkozatot, amelyben deklarálják, hogy a reklámadó hatálya alá tartoznak és az adófizetési kötelezettségüket a törvényben foglaltaknak megfelelően teljesítik.

Arra vonatkozóan az adóhatóság semmilyen adatot nem publikált, hogy vajon e vonatkozásban a legnagyobb online hirdetési felületek, mint a Google vagy a Facebook mennyire érintett, de köztudott, hogy a bejelentések döntő része nagy valószínűséggel e két technológiai céget érinti. Az adóhatóság hallgatásán pedig nem is kell csodálkozni, hisz az adótitok intézménye megköti az adóhatóság kezét és védi a technológiai óriások nevét.

Az azért már elgondolkodtató, hogy sem tavaly, sem az idén nem hallhattunk – akár név említése nélkül – arról, hogy valami elindult volna és a magyar állam élve kényszerítő hatalmával megtette volna az első lépéseket a bejelentésekkel érintett vállalkozások megadóztatása irányába. A NAV honlapján az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó adózók listájában nem találkoztunk egyetlen olyan cégnévvel sem, amelyek feltételezhetően a reklámadó kötelezettségük miatt lettek volna kötelesek Magyarországon regisztráltatni magukat. Ezt a feltételezést csak erősíti a mostani törvényjavaslat is.  A törvényjavaslat indokolásában ugyanis nagy hangsúlyt kap, hogy ez a törvényváltozás biztosítja, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek – nem titkoltan a nem Magyarországról szolgáltató és számlázó internetes vállalatóriások – sem mentesülhetnek a közteher fizetési kötelezettség alól.

Az egyenlő versenyfeltételek egybeesnek a hazai cégek érdekeivel

A most bevezetni szánt szabályoknak valószínűleg mindenki örül a hazai piacon, hisz a magyar vállalkozások nem bújtak és nem is bújhattak ki eddig sem adófizetési kötelezettségük alól. Az RSM a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének megbízásából készített egy tanulmányt a „Reklámadó hatása az online tartalomszolgáltatások piacára” címmel. A tanulmány készítésekor megszólaltatott piaci szereplők szinte kivétel nélkül elvárásként fogalmazták meg, hogy a reklámadó fizetési kötelezettség kapcsán a magyar államnak biztosítania kellene a szektor versenysemlegességét.

Ennek érdekében kívánatos a hatályos szabályozási környezet áttekintése, megfelelő átalakítása, külföldi szereplők esetén akár a forrásadóztatás bevezetésének megfontolása. A megszólaltatott szakemberek várakozásai szerint ugyanis a szabályozási és jogalkalmazási anomáliák miatt nőni fog a feketegazdaság a szektorban, emelkedni fog a külföldre kivitt szolgáltatások aránya, a technológiai fejlesztések elmaradnak és a nemzetközi szereplőkhöz mért leszakadás tovább nő, a magyar nyelvű online tartalomszolgáltatás elsorvadhat.

Ennek tükrében a külföldi vállalkozások megadóztatásának megoldása a hazai szektor szempontjából életbe vágóan fontos kérdés. Talán ez is az oka, hogy eddig senki nem igazán emelt szót a tervezett szabályozásban rejlő jogi problémákkal szemben. A magyar reklámpiaci szereplők számára pozitív változást a mostani javaslat nem hoz, maximum elégtételt érezhetnek, hogy az állam végre valamit tenni fog az adóztatási egyenlőtlenség okozta hátrány megszüntetéséért.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az adóhatóság eddig is felléphetett volna a külföldi vállalkozások megadóztatása érdekében. A hazai jogszabályok, az érvényes nemzetközi jogsegély egyezményeink eddig is lehetőséget adtak volna arra, hogy a NAV megtegye az első lépéseket és hatóságként fellépjen azon cégekkel szemben, amelyek a meglátása szerint elmulasztottak eleget tenni magyarországi adókötelezettségüknek.

Ezért kérdés az, hogy a mostani törvényváltozással mennyiben kap olyan eszközt a magyar adóhatóság, ami az eddig is elérhető jogi eszközeihez képest hatékonyabb fellépést tesz lehetővé az adókötelezettség kikényszerítésére. A válasz egyértelmű: mivel a változás csak a szankciók mértékében jelentkezik és az adóhatóság az új szankciók alkalmazásával nem kap majd többlet jogosítványokat az adókötelezettségek teljesítésének kikényszerítésére, ezért nem várható, hogy a hatósági fellépés egyszerre minden eddiginél hatékonyabb lesz. Az eljárási egyszerűsítések inkább újabb problémákat fognak felvetni, semmint a régieket megoldani.

Hogyan lehetne valóban beszedni az adóbevételt?

Az elérni kívánt cél ismeretében érdemes volna megvizsgálni, hogy egyéb megoldások nem jelentenének-e a mostani elképzelésekkel szemben hatékony és valóban működő megoldást. Ilyen lehet a jövedelemadóztatásban már ismert forrásadóztatás bevezetése. Ennek alkalmazására akkor kerülhetne sor, ha a megrendelő a reklámszolgáltatást Magyarországon nem letelepedett szolgáltatótól venné igénybe és az ellenérték kifizetéséig (esedékességéig) nem rendelkezne a reklám közzétevőtől származó reklámadó nyilatkozattal.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy igen ám, de mi van akkor, ha a reklámközzétételt megrendelő vállalkozás sem magyar. A forrásadóztatás megint csak nem vezetne eredményre, hiszen a megrendelőt ezekben az esetekben ugyanolyan nehéz és körülményes adófizetésre szorítani. Ilyen eset megoldása jelenik meg az osztrák reklámadó szabályok között. Az osztrák adókötelezettség meghatározása értelmében adóalany az, aki ellenérték fejében reklámszolgáltatást teljesít. Amennyiben a reklámszolgáltatást teljesítő adóalanynak nincs Ausztriában székhelye, telephelye, akkor a megrendelő felelős az adókötelezettség teljesítéséért. Amennyiben a megrendelő sem belföldi, akkor az a felelős az adó megfizetéséért, akinek az érdekében a reklám megjelent. Ez a szabályrendszer egyértelműen rögzíti, ki-mikor felel az adó megfizetésért.

Meglátásom szerint a forrásadóztatás osztrák adóztatási megoldással ötvözött bevezetésével olyan egyértelmű szabályt lehetne alkotni a hazai piacon, amely – bár összességében a digitális reklámpiac hazai szereplőit, legfőképpen a hazai tartalomszolgáltatókat nem hozná kedvezőbb helyzetbe, mégis – alkalmas lenne a mostani adózási problémák orvoslására. Ez a megközelítés teljesen feleslegessé tenné a mostani törvényjavaslatban szereplő giga szankciók bevezetését. Ezen tervezett szankció önmagában a külföldi hirdetésszolgáltatók adóztatását csak abban az esetben oldaná meg, ha ezek a cégek a várható szankció elkerülése érdekében regisztráltatnák magukat Magyarországon és önként teljesítenék valamennyi adókötelezettségüket, beleértve természetesen a nyilatkozattételi kötelezettségüket is. Addig ugyanis félő, hogy a mostani szabályozás csak újabb jogi problémákat generálna valós költségvetési bevétel biztosítása nélkül, mert a magyar állam nem lesz képes érvényre juttatni adóztatási szuverenitását.

Kapcsolt vállalkozások – módosító javaslat

2016, május 24 - 09:00

Közeledik a naptári évvel megegyező üzleti évvel rendelkező vállalkozások társasági adó bevallásának benyújtási határideje és ezzel egyidejűleg az ismert feltételek teljesülése esetén a transzferár-nyilvántartások elkészítésnek határideje is. A jelenleg tárgyalás alatt álló adócsomag pár módosítási javaslatot tartalmaz a kapcsolt vállalkozások viszonylatában is.

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni behajthatatlan követelésekre alapozva csak akkor lehet majd elszámolni társasági adóalap csökkentő tételt, amennyiben az adóbevallással egyidejűleg az illető táraság adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozásról és az ügyletet megalapozó valós gazdasági okokról. Ez utóbbinak a formája még nem ismert, azaz csak később derül ki, hogy a valós gazdasági okokról vajon szabad megfogalmazásban lehet nyilatkozni, vagy a bevallási nyomtatvány része lesz egy feleletválasztás. Az előbbi megoldás vélhetően nehezítené az elérni kívánt célt, azaz a célzott és szűrhető információszerzést.

Az elmúlt időszakban többször lehetett olyan struktúrákkal találkozni, melynek során a magyar vállalkozások a piaci ártól való eltérés miatt csökkenthették adóalapjukat, tekintettel arra, hogy a magyar vállalkozásnak a különbözet hatására növekedett az adóalapja és a piaci és az alkalmazott ár közötti különbözetet külföldi kapcsolt vállalkozásaik lenyilatkozták. A jogszabály nem támasztotta feltételnek, hogy a kapcsolt vállalkozások az alkalmazott transzferárra tekintettel megnöveljék társasági adóalapjukat is. 2017-től már nem lehet élni ezzel a lehetőséggel! Továbbiakban csak akkor lesz mód a társasági adóalap csökkentésére, amennyiben a másik fél a különbözetet a társasági adójának meghatározása során figyelembe veszi.


Transzferár dokumentáció-készítési kötelezettség – bővül a kör
Bővül azon viszonylatok köre, ahol nem lesz a későbbiekben szükség transzferár dokumentáció elkészítésére. Amennyiben egy külföldi vállalkozás magyarországi telephelye mentesül a magyar adózás alól egy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján, akkor a külföldi vállalkozás és magyarországi telephelye közötti ügylet vonatkozásában nem kell már transzferár nyilvántartást készíteni. Amennyiben azonban ilyen nemzetközi szerződés nem került megkötésre, akkor továbbra is szükséges a külföldi vállalkozás és magyar telephelye közötti ügyletek tekintetében a transzferár nyilvántartásokat elkészíteni.
Adókedvezmények szigorítása
Az adókedvezmények vonatkozásban szigorító rendelkezés, hogy a bejelentés helyett immár engedélyeztetni kell az adókedvezmény igénybevételéhez a beruházást, már nemcsak akkor, ha a társaság, hanem akkor is, ha kapcsolt vállalkozása szüntet meg hasonló vagy azonos tevékenységet az Európai Gazdasági Térség területén.

ECJ: Áfa-mentesség a biztosítási szektorban

2016, május 18 - 10:07

Tényállás ECJ – Aspiro ügy (C-40/15)
A lengyel Aspiro cég egy biztosítási intézettel kötött szerződés alapján, annak nevében és javára nyújt átfogó kárrendezési szolgáltatásokat, amiért az érintett káresemény jellegétől függő átalánydíjazásban részesül. Az Aspiro szolgáltatása többek között magában foglalja a káresemények aktáinak érdemi elintézését, kárvizsgálatot, az összegyűjtött dokumentumok elemzését és az érdemi döntés meghozatalát, továbbá, amennyiben szükséges a biztosítottakkal való kapcsolatfelvételt. Az Aspiro a fentiek mellett egyéb adminisztratív, illetve technikai jellegű szolgáltatatást is nyújt az őt megbízó biztosítási intézetnek.

Az Európai Bíróságnak címzett legfőbb kérdés
Úgy kell-e értelmezni az Áfa irányelv biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó adómentességi szabályát, hogy annak alapján az adómentesség kiterjed az olyan szolgáltatásokra is, amelyeket harmadik személy (mint például az Aspiro) nyújt valamely biztosítóintézet részére, a biztosító nevében és javára, úgy hogy nem áll jogviszonyban a biztosítottal?

Az ítélet
Az Európai Bíróság először is kiemelte, hogy az Áfa irányelvben az adómentességek leírására használt kifejezéseket szigorúan kell értelmezni, mivel azok kivételt képeznek az általános elvhez képest, amely szerint az adóalany által ellenszolgáltatás fejében teljesített valamennyi szolgáltatásnyújtás után áfát kell fizetni.

Az Aspiro szolgáltatása (komplex kárrendezési tevékenység) esetében két lehetőség is felmerül. Először is meg kell vizsgálni, hogy ez a szolgáltatás, adómentes biztosítási szolgáltatásnak minősül-e. Amennyiben nem, úgy felmerülhet az is, hogy ez a tevékenység biztosításhoz kapcsolódó biztosítási ügynöki vagy képviselői szolgáltatás. Amennyiben az Aspiro szolgáltatása az említett két kategória közül beleillik valamelyikbe, úgy az adómentes lesz.

Biztosítási ügylet
A biztosítási ügyletet az a tény jellemzi leginkább, hogy a biztosító előre fizetendő díj ellenében vállalja, hogy a fedezett biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződéskötéskor rögzített szolgáltatást nyújtja a biztosított részére.

Ehhez képest, a vizsgált ügyben az Aspiro nem vállal kötelezettséget a biztosítottal szemben arra, hogy valamely kockázat fedezetét garantálja számára, és semmiféle szerződéses jogviszony nem köti a biztosítotthoz.

A kárrendezési szolgáltatás ugyanakkor a biztosítási ügylet egyik lényegi elemének minősül, mivel az magában foglalja a felelősség és a kár meghatározásának összegét, valamint az arról szóló döntést, hogy fizessenek-e, vagy sem kártérítést a biztosított számára.

Kérdés tehát, hogy elegendő-e az adómentességhez, ha az Aspiro a biztosítás lényegéhez tartozó szolgáltatást nyújt, vagy az adómentességet önmagában az kizárja, hogy ez a szolgáltatás nem felel meg a biztosítási ügylet jellegzetességeinek.

A kérdést az dönti el, hogy az áfarendszer általános szabályától való eltérést, azaz az adómentességet szigorúan kell értelmezni, amit a Bíróság ismételten hangsúlyozott. Ennek megfelelően bár a szóban forgó szolgáltatás a biztosítási szolgáltatás egyik lényegi eleme, az nem lehet adómentes biztosítási szolgáltatás, mivel az önmagában nem felel meg a szűken vett biztosítás fogalmának.

Az EB ebben az esetben tehát a lehető legszigorúbb álláspontra helyezkedett, még az Áfa irányelv egyéb pénzügyi tárgyú adómentességeinek korábbi értelmezéséhez képest is.

Az egyéb pénzügyi tárgyú adómentességek esetében az EB ugyanis úgy ítélte meg, hogy amennyiben egy adott szolgáltatás, vagy szolgáltatás csomag megfelel az adott adómentes szolgáltatásra vonatkozó speciális és alapvető funkciónak, úgy a szolgáltatás adómentes lesz. Ezzel ellentétben, ahogy azt a jelen ítéletben láthatjuk biztosítási szolgáltatás esetében nem elegendő, ha az adott szolgáltatás a biztosítási szolgáltatatás egyik lényegi elemének minősül (mint például a kárrendezés).

Biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatások
A Bíróság szintén megvizsgálta, hogy az Aspiro által nyújtott szolgáltatás tekinthető-e biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatásnak.

Ennek kapcsán megállapította, hogy a biztosítási ügyletekhez tartozó biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatások fogalma meglehetősen tág, ide tartozik minden olyan szolgáltatás, amelynek célja biztosítási ügyletek, különösen a kárrendezés elvégzése. A megítélés szempontjából ráadásul, az EB szerint nem releváns, hogy a szolgáltatás nyújtója (esetünkben az Aspiro) biztosítási ügynöknek és képviselőnek minősül-e. Az adómentesség vizsgálatakor a szolgáltatás tartalmából kell kiindulni.

Ahhoz, hogy az adott tevékenység biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatásként adómentes lehessen, két feltételnek kell megfelelnie.

  • Egyrészt a szolgáltatás nyújtójának jogviszonyban kell állnia a biztosítóval és a biztosítottal.
  • Másrészt a szolgáltatásnak rendelkeznie kell a biztosítás közvetítés olyan alapvető jellemzőivel, mint az ügyfelek felkutatása és az ügyfelek, valamint a biztosító közötti kapcsolatteremtés biztosítási szerződések megkötése céljából.

Az Aspiro a fenti két feltétel közül az elsőt teljesíti, hiszen tevékenységét a biztosító intézet nevében és javára látja el (közvetlen jogviszony), a biztosítottal pedig közvetett jogviszonyban áll, a káresemények vizsgálatának és kezelésének keretei között.

Ugyanakkor a második feltétel az Aspiro szolgáltatása, illetve általában a kárrendezési szolgáltatás esetében nem valósul meg, hiszen az ügyfelek biztosítási szerződések megkötése céljából történő felkutatása, és a biztosító és a biztosított közötti kapcsolatteremtés, a kárrendezési szolgáltatással kapcsolatosan, nem értelmezhető.

Következtetések
Az ítélet jelentősége elsődlegesen a biztosítók által kiszervezett szolgáltatások megítélésében bír jelentőséggel. Az ítélet alapján a biztosítók által kiszervezett szolgáltatások/szolgáltatás csoportok tartamuktól függetlenül adókötelesek lesznek, amennyiben a szolgáltatás nyújtója nem vállal kötelezettséget a biztosítottal szemben, illetve az nem irányul a leendő ügyfelek felkutatására, a biztosító és az ügyfél közötti kapcsolat megteremtésére.

Gyakorlatilag a már meglévő biztosításokkal kapcsolatos résztevékenységek kiszervezése esetén, a biztosítási ügynöki/képviselői szolgáltatásra vonatkozó adómentesség az ítélet alapján kizárt, hiszen az ügyfelek felkutatása, illetve kapcsolatteremtés ebben az esetben nem merülhet fel.

Ebből következik, hogy a kockázatvállalás kiszervezése híján, a kiszervezett szolgáltatások, az ítéletben szereplő kárrendezési szolgáltatáshoz hasonlóan, adókötelesek lesznek.

Az ítélet és annak konklúziója újabb sarokköve, a Bíróság által kikövezett útnak, melyen a biztosítási tevékenységet és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat minősíteti. Ezen út korábbi állomásai például a Taksatorringen C8/01 ügy, illetve a C-472/03 Arthur Andersen ügy. Az említett első ítélet többek között azt vizsgálta, hogy a kiszervezett kárfelmérési szolgáltatás minősülhet-e biztosítási, illetve biztosítási ügynöki/képviselői szolgáltatásnak, míg a másik az úgynevezett „back office” szolgáltatásokat vette górcső alá ugyanebből a szempontból. A válasz mind a két esetben nemleges, tehát az EB az adómentességek szigorú értelmezéséből kiindulva, egyik kiszervezett szolgáltatást sem minősítette adómentesnek.

Jelen ítélet az említett két ítéletre is figyelemmel, azokat kiegészítve, a kiszervezett kárrendezési szolgáltatásra is kimondja, hogy azok nem tekinthetők sem adómentes biztosítási, sem biztosítási ügynöki/képviselői szolgáltatásoknak.

Az ítélet, bár logikus és világos, a versenysemlegesség szempontjából nézve igen nehezen indokolható. A kárrendezési szolgáltatás, illetve az egyéb kiszervezett résszolgáltatások áfa kötelezettségének megállapításával ugyanis, üzleti struktúrától függően, jelentős különbségek jelentkezhetnek az áfa fizetési kötelezettség mértékében, a biztosítási szektorban.

Egy példával érzékeltetve a helyzetet, amennyiben egy biztosító kiszervezi a kárrendezési szolgáltatás nyújtását, úgy arról az alvállalkozójától Magyarországon 27% áfával terhelt számlát fog kapni. Ezt az áfát a biztosító nem fogja tudni levonásba helyezni/visszaigényelni, mivel ő maga adómentes biztosítási szolgáltatást nyújt. Amennyiben azonban ugyanez a biztosító nem szervezi ki a biztosításhoz kapcsolódó egyes résztevékenységeket, úgy azokat egy összetett szolgáltatásként adómentesen tudja nyújtani ügyfeleinek. Az üzleti struktúrától függően, egyes biztosítók tehát versenyelőnybe kerülhetnek.

Bár az ítélet az EB  eddigi joggyakorlatára figyelemmel nem tartalmaz komoly meglepetést, az mindenképpen jó alkalmat teremt az érintettek számára, hogy áttekintsék szerződéses struktúráikat.

SZJA bevallás: 1+1% felajánlás

2016, május 14 - 09:00

Finiséhez közeledik a személyi jövedelemadó bevallások (szja bevallások) beadása. Az elmúlt évek tapasztalatai is igazolják, hogy hazánk a last minute bevallások országa, így érdekes lehet még a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlásának lehetőségére felhívnom a figyelmét.

A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról évről-évre dönthetnek az adófizetők, a potenciálisan felajánlható összeg a rendszer jellegéből adódóan lineárisan változik az ún. összevont adóalap után megállapított szja és az egyes még érvényesíthető adókedvezmények különbségének összegével. A tavalyi felajánlások statisztikai adatai kétarcúságot mutatnak. A felajánlott 1 százalékok összege az elmúlt évben, több mint 11 százalékkal, 13,46 milliárd forintra emelkedtek, de jelentős lehetőségek maradtak így is kihasználatlanul. Tekintettel arra, hogy az adókedvezményekkel csökkentett összevont adóalap utáni megállapított szja összege mintegy10 százalékkal növekedett, a felajánlott 1 százalékok aránya az 52,2 százalékról 52,8 százalékra emelkedtek. Az egy felajánlásra eső összegek, mintegy 5 százalékkal 3 912 forintra emelkedtek.

Fontos hangsúlyozni, hogy még azok is rendelkezhetnek a személyi jövedelemadójuk 1 + 1 százalékáról május 20-ig, akik már beadták idei személyi jövedelemadó bevallásukat!

Aki érvényes felajánlást kíván tenni, annak érdemes arra figyelnie, hogy:

    • csak május 20-ig tehető meg, az azutáni nyilatkozat már nem érvényes.
    • Ügyelni kell arra, hogy az illető magánszemély a személyi jövedelemadóját határidőben megfizesse, ellenkező esetben a felajánlás szintén elvész.
    • Tisztában kell lenni a rendelkező nyilatkozatok kitöltésének és megküldésének formai kritériumaival is, hiszen tévesztés esetén ez is meghiúsíthatja a szándékot.
    • Érdemes utána nézni – például a NAV honlapján – hogy a választani kívánt szervezet valóban jogosult a felajánlások befogadására.

A fenti számok és az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy még most is érdemes lehet az egyházi és civil szervezeteknek a kampányukat fokozni annak érdekében, hogy a felajánlások mind abszolút, mind relatív mértékben növekedjenek.

2017. évi adócsomag javaslat: Telekadó, hipa, cégautóadó, neta, illeték, tb és szocho

2016, május 13 - 10:24

Telekadó
A javaslat 2017. január 1-jétől módosítja a telekadó alól mentességben részesülő ingatlanok fogalmát. E szerint a jogtechnikailag a már a törvény értelmező rendelkezései között megjelenített fogalomhoz kötődő helyi adókötelezettségek a korábbinál szigorúbb szabályozást kapnak. A javaslat alapján mentes az adó alól a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek. Mindez azt jelenti, hogy – noha a korábbi szabályozás is ezt volt hivatott szolgálni, de a módosítással – a kifejezetten építési telkek tekintetében nem lesz mód adómentességben részesülni olyan esetekben sem, amikor az adóalany az adott területet az adott naptári év teljes idejében nem használja szántóként, szőlőként, kertként, vagy gyümölcsösként vagy az érintett ingatlan tekintetében lehetőség van valamilyen közművezetékre csatlakozni. Az adómentesség feltételeinek fennállását az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv fogja ellenőrizni, és ezt az eljárást az adóalanynak kell majd kérelmeznie.

Helyi iparűzési adó (hipa)
A korábbi, helyi adókat érintő azon szabály is pontosításra kerül 2017. január 1-jétől, miszerint ugyanezen időponttól a helyi iparűzési adóalanyok a NAV-nak is elküldhetik a bevallásukat. A javaslat azt erősíti meg, hogy az adóalanyoknak mindezt elektronikusan kell megtenniük.
A javaslat alapján a Tao törvényben módosításra kerül a jogdíj fogalma. Mivel az iparűzési adó rendszerében a nettó árbevétel összegét csökkenti a jogdíj értéke, ezért a javaslattal 2016.0 július 1-jétől a helyi adókról szóló törvénybe is bekerül – a Tao törvénnyel összhangban lévő – jogdíj-fogalom.
A javaslat 2017. január 1-jétől maradéktalanul összhangba hozza a társasági adó (tao) és a helyi iparűzési adó (hipa) K+F fogalmait annak érdekében, hogy a két adónem közötti különbségek egyrészt ne okozzanak adminisztrációs terhet az adóalanyok részére, másrészt a mindkét adóból származó bevételek címzettjei (központi költségvetés és önkormányzatok) azonos szabályozáson alapuló számítási metódus alapján részesülhessenek az ebből származó bevételekből.

Cégautóadó
A javaslat 2017. január 1-jétől eltörli az ún. tartós bérletre vonatkozó szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem lehet alkalmazni azt a szabályt, amikor tartós bérlet esetén az adó alanya nem a tulajdonos, hanem a bérbe vevő személy. A korábbi szabályozásból az is következett, hogy tartós bérlet esetében nem keletkezett cégautóadó-fizetési kötelezettség annál a bérletbe vevő magánszemélynél, amely költséget nem számolt el a gépjárműre. Így ez az utóbbi szabály sem lesz a későbbiekben alkalmazható.

Népegészségügyi termékadó (neta)
A javaslatban foglaltak alapján 2017. január 1-jétől kiterjesztésre kerül a fizetendő neta összegéből levonható adókedvezmény fogalma (egészségmegőrző program). Mindez azt jelenti, hogy nem csak az ellenérték nélkül igénybe vehető egészségmegőrző programokkal, hanem a legalább 500 forint ellenérték fejében igénybe vehető programokkal kapcsolatosan felmerült költségek is levonhatóak lesznek a neta összegéből a későbbiekben.

A javaslat – a korábbiaktól eltérően – meghatározza a tejalapanyag, az édesítőszer, valamint a gyógynövényes ital fogalmát.

A javaslat alapján 2017. január 1-jétől változik a gyógynövény fogalma is. E szerint gyógynövény kizárólag a legfeljebb 15 %-os nedvességtartalommal bíró növény, illetve annak része lehet. Ennek jelentősége elsősorban különösen a gyógynövényből készült italok tekintetében van.

A javaslat 2017. január 1-jétől szigorítást tartalmaz az ízesített sörök, illetve alkoholos frissítők tekintetében is, ugyanis kiterjesztésre kerül az adókötelezettség az édesítőszerrel édesített ilyen jellegű alkoholos tartalmú italokra is.
Illeték

A javaslat 2017. január 1-jétől kiterjeszti a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére tekintettel történő illeték-fizetési kötelezettség esetkörét, ugyanis a korábbi – kizárólag a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet – szabályozástól eltérően az illetékkötelezettség a kapcsolt viszonyban lévő valamennyi személyre vonatkozóan értelmezendő a továbbiakban.

Társadalombiztosítási ellátások

A javaslat alapján 2017. január 1-jétől eltörlésre kerül a külföldi személy Magyarországra történő kiküldetésének meghosszabbítására vonatkozó szabály. E szerint amennyiben a kiküldetés megkezdésekor még nem ismert, a magyarországi munkavégzést követő egy évet követően bekövetkező körülmények miatt előre láthatóan a kiküldetés időtartama a két évet meg fogja haladni, a kiküldetés meghosszabbításának adóhatóság részére nyolc napon belül történő bejelentésére lesz lehetőség. Ennek azért van jelentősége, mert ebben az esetben – eltérően a korábbiaktól – a munkáltatót biztosítási kötelezettség fogja terhelni a kiküldetés megkezdését követő két év után. Így ezzel a változással a kiküldetés alapján a biztosítási kötelezettség alóli mentesség időtartama maximum 2 évig terjedhet.

Az átmeneti szabály alapján a 2016. december 31-ig történt hosszabbítások esetén a biztosítási kötelezettség alól történő mentesség fog vonatkozni legkésőbb 2017. június 30-ig.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017. január 1-jével 7.110 forintra emelkedik.

Szocho

A javaslat alapján az adóalany a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét illetően adókedvezményt vehet igénybe annak érvényesítésétől számított 12 hónapon keresztül, amennyiben a saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költségére tekintettel a Tao törvény szerinti adóalap-kedvezménnyel él és ez alapján negatív adóalapja keletkezik. A szocho-kedvezmény megegyezik az ezen negatív adóalap 50 %-ának 19 %-os adókulccsal számított összegével, mely nem lehet több havonta, mint a munkavállalók után keletkezett összes szocho-fizetési kötelezettség. A kedvezmény gyakorlásának szigorú feltételei vannak, melyet az adóhatóság az adókedvezmény igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egy alkalommal ellenőrizni fog.

Az adókedvezménnyel először a 2015. január 1-jén vagy az azt követően kezdődő adóév tekintetében lehet élni. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

A javaslat alapján a szocho-kedvezmények igénybevételére vonatkozóan szigorításra kerül sor, ugyanis a későbbiekben az egy időben ugyanazon kifizető és ugyanazon magánszemély között fennálló munkaviszonyok esetében a kedvezményt csak az egyik jogviszonyra lehet érvényesíteni. Amennyiben pedig ismételten ugyanazon kifizető és magánszemély között létesül munkaviszony, a szocho-kedvezmény kizárólag csak egyszeresen vehető igénybe. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Összhangban a TB-szabályokkal, a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén 2017.01.01.-től a szocho-fizetési kötelezettség is a bejelentéstől számított két év után áll be. Fontos, hogy ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben a kiküldetés időtartama a 2016. december 31-e után haladja meg a 2 évet.

Társasági adó változások

2016, május 12 - 09:27

A társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a javaslat 2016. július 1-jétől alapjaiban módosítja a jogdíj fogalmát.

A változás szűkítő hatású. E szerint jogdíj:

      • a szabadalom
      • a használatiminta-oltalom,
      • a növényfajta-oltalom
      • a kiegészítő oltalmi tanúsítvány
      • a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a
      • szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a
      • ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény.

Jogdíj továbbá a fentiekben felsoroltakhoz tartozó kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a fentiekben említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada.

Mindezen változással a módosítások hatályba lépését követően a tao rendszerében nem minősül jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, illetve az üzleti titok használati engedélye, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye (kivéve a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény).

A jogdíjra vonatkozó rendelkezések változásából fakadóan 2016. július 1-jétől a bejelentett immateriális jószág fogalma is így érdemben változik.

A javaslatban foglaltak alapján 2016. július 1-jétől a kapott jogdíjra vonatkozó adóalap-kedvezmény a jogdíjból származó nyereség alapján lesz számítható, ellentétben a korábbi, a jogdíjból számított bevételre alapított számítási móddal. A maximális arány továbbra is 50 %.

A javaslat alapján 2016. július 1-jétől a jogdíjra jogosító immateriális jószágra, a bejelentett immateriális jószág szerzésére, valamint a kapott jogdíj nyereségére tekintettel felmerülő adózás előtti eredmény-csökkentő tételek valamelyikére egy meghatározott arányszám alapján van mód kihasználni. A vonatkozó arányszám pontos meghatározhatósága érdekében az adóalanynak részletes nyilvántartással és egyéb dokumentációval kell rendelkeznie.

Változások az átalakulás és a kedvezményezett eszközátruházás fogalmában is
A kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás fogalma egyaránt módosítják 2017. január 1-jétől. Mindkét esetében ahhoz, hogy az adóalany az ezekhez kapcsolódó kedvezményekkel élhessen, szükséges feltétel, hogy az átalakulást, illetve a jogügyletet ún. valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Változás, hogy ezen feltételnek történő megfelelés tényét az adózónak kell bizonyítania, vagyis ebben az esetben megfordul a bizonyítási teher.

A javaslatban számos, az adózás előtti eredményt csökkentő tétel tekintetében változás lesz
Új adóalap-kedvezményként kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől az Szja törvény szerinti ún. mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költségre, ráfordításra elszámolt összeg. Mindkét adóalap kedvezmény korlátját a pozitív adózás előtti eredmény összege fogja jelenteni.

A javaslatban egy új adózás előtti eredményt csökkentő tétel kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől. Műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége is adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz, melynek értékhatára maximum az adózás előtti eredmény 50 %százalékáig terjedhet, és nem lépheti túl a hatályos adókulccsal számított értéke az 50 millió euró értékhatárt. A fentieken túl változás 2017. január 1-jétől, hogy az adóalany a felmerült költségek kétszeresének erejéig adóalap-kedvezményben részesülhet, amennyiben műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítást hajt végre. A kedvezmény hatályos adókulccsal számított értéke legfeljebb 100 millió euró lehet.

Mindezeken túl az adóalany a fenti költségeket, mint a tao rendszerében elismert költségeket is el tudja számolni.

Kapcsolt vállalkozások
Szigorításra kerül 2017. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozással szemben felmerült behajthatatlan követelés tekintetében az adóalap-kedvezmény gyakorlásának lehetősége, ugyanis az adózó kizárólag abban az esetben élhet a korrekciós tétellel, amennyiben a tao-bevallásának benyújtása során adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozást és a követelés behajthatatlannak történt minősítésének megalapozottságát illetően.

Amennyiben az adózó 2016. július 1-jétől alkalmazza a kapott jogdíj nyereségére vonatkozó adóalap csökkentő tételt, a fenti arányszámmal megállapított veszteség 50 százalékig terjedő mértékig kell növelnie  az adózás előtti eredményét.

A javaslat 2017. január 1-jétől a kedvezményezett eszközátruházás tekintetében gyakorolható adóalap-kedvezményt érintően további feltételt szab a kapcsoltsági viszonyban lévő társaságok vonatkozásában, mely egyértelműen szigorításnak tekinthető a korábbi szabályozáshoz képest.

A transzferárakhoz kötődő adóalap csökkentő tétel tekintetében is újítást tartalmaz a javaslat 2017. január 1-jétől a tekintetben, hogy a későbbiekben a másik kapcsolt társaságtól egy olyan tartalmú nyilatkozatot is be kell szereznie az adóalanynak ahhoz, hogy élhessen a korrekciós tétellel, ami tartalmazza, hogy a tao-bevallásában figyelembe veszi a ténylegesen alkalmazott árnak és a szokásos piaci árnak a különbözetéből fakadó összeget.

A kis- és középvállalkozások adókedvezménye tekintetében 2017. január 1-jétől módosítást jelent, hogy a későbbiekben a kamatkedvezmény mértéke az adott adóévben a hitelre megfizetett kamat összegének 100 százalékig terjedhet, ellentétben a korábbi 40-, illetve 60 százaléktól. Továbbá eltörlésre kerül a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye esetében a 6 milliós értékhatár is.

Változni fog a beruházási adóalap-kedvezmény értékhatára
A javaslat 2017. január 1-jétől eltörli a kis- és középvállalkozásokra tekintettel a beruházási adóalap-kedvezmény korábbi 30 milliós értékhatárát, mely kedvezmény igénybevételére kizárólag abban az évben volt korábban is lehetőség, amelyikben az adózó valamennyi tagja magánszemély volt. A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos szabályok a javaslattal pontosításra kerülnek az EU háttérszabályainak való megfelelés maradéktalan megvalósulása érdekében. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

A javaslatban pontosításra kerül továbbá az, hogy a kettős adózás elkerülése tekintetében a progresszív mentesítés során az adóalany a külföldön adóztatható jövedelemre az összes jövedelemre kiszámított átlagos társasági adókulccsal meghatározott tao-t veheti figyelembe. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

További tao-t érintő változások
A javaslat 2017. január 1-jétől pontosítja a Tao 1. § (2) bekezdésében foglalt azon alapelvet, miszerint az általános szabálytól eltérő, kedvezményt jelentő előírások a kedvezmény céljának megvalósulása mellett érvényesíthetők, és kizárólag adóelőny érdekében nem vehetőek igénybe. A javaslat tágítja az alapelv érvényesülését azzal, hogy nem kizárólagos feltételként határozza meg az adóelőny alkalmazásának célját. Vagyis már azzal is kimeríti az adóalany az alapelv megsértését jelentő rendelkezéseket, amennyiben az adóelőnnyel azért él, mert fő, de nem kizárólagos célja az adóelőny elérése.A javaslat 2017. január 1-jétől módosítja a Tao tv. nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, illetve ráfordítások fogalmát. A módosítás alapján további feltétel lesz, hogy a juttatásban részesülő adóalapja ne legyen negatív és a juttatásra jutó társasági adót ténylegesen is fizesse meg.

A javaslat 2017. január 1-jétől kiegészíti a vállalkozás érdekében felmerült költségeket a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült költségek, illetve ráfordítások fogalmával.

Az Áfa-törvény várható változásairól röviden

2016, május 11 - 08:39

Május 3-án benyújtásra került az Országgyűléshez a T/10537 számú törvényjavaslat, amely mind az idei évtől, mind 2017-től, illetve 2018-tól tervezett áfához kapcsolódó változásokat tartalmaz. Függetlenül attól, hogy az említett normaszöveg még csak tervezet, mindenképpen érdemes azt már most röviden áttekinteni, hiszen az áfa változások irányát az már mindenképpen mutatja.

Áfa mérték változás

A javaslat több területet is érintő áfa mérték változást irányoz elő.

    1. Alapvető élelmiszerek
      A javaslat alapján, az alapvető élelmiszerek közül, a baromfihús (frissen, hűtve vagy fagyasztva) és a madártojás értékesítése, a jelenlegi 27%-ról 5%-ra, míg a friss tej (az anyatej, az UHT és az ESL tej kivételével) értékesítése, a jelenlegi 18%-ról 5%-ra csökken. Az egyéb tejtermékek továbbra is a 18%-os áfakulcs alatt maradnak. Az új áfakulcsokat a javaslat szerint azokra az értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyek 2017. január 1-jén teljesülnek.
    2. Internet-hozzáférési szolgáltatás
      A javaslat szerint szintén kedvezményes áfakulcs alá kerülhet az internet-hozzáférési szolgáltatás. Azt, hogy mit kell internet-hozzáférési szolgáltatáson érteni a törvényjavaslat egy utaló szabály révén határozza meg, azaz egy Uniós jogszabály vonatkozó definícióját tekinti irányadónak. Ez alapján internet-hozzáférési szolgáltatás: az a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely internetcsatlakozást és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre.Az internet-hozzáférési szolgáltatás kedvezményes áfakulcs alá sorolásával kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó közösségi jogszabály, azaz az Áfa direktíva (112/2006/EK irányelv) nem ad felhatalmazást az ilyen szolgáltatások esetében az általános (Magyarország esetében 27%-os) áfa mértéktől való eltérésre. A törvényjavaslat ugyanakkor a közösségi jogszabállyal való esetleges konfliktus kérdésével nem foglalkozik.A törvényjavaslat az internet-hozzáférési szolgáltatásra alkalmazandó kedvezményes áfakulcs bevezetésével kapcsolatosan részletes átmenti szabályokat is tartalmaz. Ez alapján, amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, úgy a 18%-os áfa mértéket először, a 2017-ben teljesülő szolgáltatások esetében kell alkalmazni. Amennyiben a szolgáltatás nyújtója és ügyfele ún. időszakos elszámolásban  (Áfa tv. 58. §) állapodnak meg (az ilyen típusú szolgáltatásoknál ez a jellemző ), úgy a kedvezményes áfa kulcsot arra a 2017-ben kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége, valamint az erről szóló számla/nyugta kibocsátásának időpontja is 2017-re esik.
    3. Vendéglátóipar
      Két lépéses áfa kulcs csökkentést tervez bevezetni a javaslat az étkezőhely vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra. 2017. január 1-től első lépésként ezek a tranzakciók 18% áfa mértékkel, míg 2018. január 1-től, 5%-os áfa kulccsal fognak adózni a javaslat szerint.

Új ingatlan fogalma
Az építésügyi szabályok változására tekintettel, a törvényjavaslat kiegészíti az új ingatlan meghatározását. A kiegészítés az építési hatósági engedély-köteles és építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési szolgáltatások mellett utal az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre is, követve a vonatkozó építésügyi szabályokban megjelenő új kategóriát. Egyszerű bejelentés esetén, az ingatlan használatbavételét nem kíséri hatósági aktus. Ilyen esetben a javaslat szerint az új ingatlannak minősülés szempontjából döntő 2 év elteltét a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításától kell számítani.
Az új ingatlan meghatározására vonatkozó kiegészítést, a törvényjavaslat minden releváns helyen megteszi. Ennek megfelelően módosulnak a sorozatjellegű ingatlanértékesítésre, az adómentes ingatlanértékesítésre, illetve az alanyi adómentesség értékhatárának számítására vonatkozó szabályok is.

Fordított adózás
A javaslat kibővíti azoknak a hulladékoknak a körét, melyek értékesítésére fordított adózást kell alkalmazni, azaz az áfát a terméket beszerző adóalany fizeti. A vonatkozó lista (Áfa tv. 6/B. számú melléklete) a krómhulladékkal és törmelékével, valamint a vanádiumhulladékkal és törmelékével egészül ki.
A részletes átmeneti rendelkezés alapján, a fordított adózást az említett hulladékok értékesítésére akkor kell alkalmazni, ha mind az ügylet teljesítési időpontja, mind a fizetendő adó megállapítási kötelezettség (Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdés) 2017-re esik.

Amennyiben ilyen hulladékértékesítés kapcsán előlegfizetés történik 2016-ban, úgy az előlegfizetés kapcsán 2016-ban keletkezett adófizetési kötelezettséget az egyenes adózás szabályai szerint az eladónak kell teljesíteni. A maradék összeg vonatkozásában már a fordított adózás lesz alkalmazandó, amennyiben maga az ügylet 2017-ben teljesül és a fizetendő adót is 2017-ben kell megállapítani.

A fordított adózáshoz kapcsolódó további módosítás, hogy a fordított adózás alá tartozó, ingatlanhoz kapcsolódó építési szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások meghatározásába (Áfa tv. 142. § (1) b)), az új ingatlan fogalom kiegészítéséhez hasonlóan, bekerül az egyszerűsített bejelentés fogalma is. Ennek megfelelően a fordított adózás az egyszerűsített bejelentéshez kötött építési szolgáltatásokra is vonatkozik (az egyéb feltételek teljesülése esetén).
Ez utóbbi rendelkezés az elfogadott törvényjavaslat kihirdetését követő 31. napjától lesz hatályos.

Számla kötelező adattartalma
Sokakat érintő módosítást tartalmaz a törvényjavaslat, a számla kötelező adattartalma tekintetében. A módosítás alapján a belföldi adóalany vevő adószámának rajta kell lennie a számlán, amennyiben a számlában legalább 100 ezer forint áfa kerül feltüntetésre. Ez az összeg eddig 1 millió forint volt, így a változtatás valóban sokakat érint, annak hatására jelentősen meg fog nőni azon számlák száma ahol kötelező tartalmi elem lesz a vevő adószáma.
Az új előírás a törvényjavaslat elfogadása esetén, 2017. január 1-jén lép hatályba.

Amennyiben az 1 millió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számla 2016-ban kerül kiállításra, de 2017-es teljesítési időpontot tartalmaz, úgy a vevő adószámának hiánya nem lehet akadálya az adólevonási jog gyakorlásának, a törvényjavaslat szerint.

Külföldi adóalanyok adóvisszatérítése
A külföldi adóalanyok áfa visszatérítési szabályait, a módosító törvény alapján, már Norvégiában letelepedett adóalanyokra is alkalmazni kell, tekintve, hogy az erre vonatkozó kétoldalú nemzetközi szerződés, ratifikálásra került. A javaslat rögzíti, hogy a Norvégiában letelepedett adóalanyok legkorábban a 2014-ben Magyarországon beszerzett termékek/igénybevett szolgáltatások kapcsán kérhetnek áfa visszatérítést a NAV-tól. A 2014-re vonatkozó kérelmeket, legkésőbb 2016. szeptember 30-ig terjeszthetik elő. (Minden további kérelem előterjesztésére, a tárgyévet követő év szeptember 30-ig van lehetőség.)

A Norvégiában letelepedett adóalanyokat érintő rendelkezés az elfogadott törvényjavaslat kihirdetését követő napon hatályba lép, így jó esély van rá, hogy a 2014-re vonatkozó kérelmek még időben benyújtásra kerülhetnek.

Egyéb módosítások

  1. 2016. január 1. óta 5%-os kedvezményes adómérték alá tartoznak az új lakóingatlan értékesítések, meghatározott alapterületig. A javaslat ehhez kapcsolódóan egyértelműsíti a hasznos alapterület fogalmát. Az új rendelkezés alapján, hasznos alapterületen, az elfogadott törvényjavaslat kihirdetését követő naptól, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendeletben ekként meghatározott alapterületet kell érteni, annak 2016. január 1-jén hatályos állapota szerint.
  2. A törvényjavaslat bővíti az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazását, a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szemben támasztott részletkövetelmények megállapítására vonatkozóan, az ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályainak megállapításával. Ez a módosítás szintén az elfogadott törvényjavaslat kihirdetését követő naptól lesz hatályosA fenti összefoglalóból láthatjuk, hogy a törvényjavaslat tervezett változtatásai, jelentős hatással lesznek mind az áfa alanyok mind a fogyasztók életére. A változó szabályok, kivétel nélkül minden esetben értelmezési kérdéseket is felvetnek, így biztosak lehetünk benne, hogy ebben az esetben sem lesz ez máshogy. Tekintve, hogy a fenti szabályok jelenleg még nem kerültek elfogadásra, a bővebb elemzés még korai lenne. Annyi azonban már most látszik, hogy a gazdálkodóknak nagyon oda kell majd figyelniük, hogy helyesen járjanak el, az új szabályok alkalmazásakor.

Adózói minősítések legújabb fejleményei

2016, május 10 - 15:00

A hazai adóigazgatási gyakorlatban, a NAV és adózók együttműködésében egy valóban új időszak vette kezdetét május 1-től, amikortól a gyakorlatban is életbe lépett az adózói minősítés januártól hatályos rendje.

Pár nappal az első minősítések hatályba lépését követően a NAV megkezdte a minősítések eredményéről szóló uniformizált tájékoztató levelek kiküldését.

Az értesítések előtt sok volt a nyitott kérdés. Vajon a szolgáltatói, vagy a hatósági arcát fogja inkább mutatni a NAV? A tájékoztatás kellően informatív lesz-e, azaz abból pontosan ki fog-e derülni a minősítés, vagy annak elmaradásának oka? Elegendő adatot fog-e a tájékoztatás tartalmazni ahhoz, hogy az eredményt vitatni lehessen?

Megbízható vs. kockázatos adózók
Előre tudni lehetett, hogy a megbízható, illetve a kockázatos adózóvá történő minősítés nem fog sok fejfájást okozni az érintetteknek. Ez utóbbiak száma ma még elenyésző, hisz az ő minősítésükhöz szükséges feltételek csak január 1-je és az első negyedév után következnek be.

Akik viszont május 1-jétől megbízható adózókká váltak, mostantól tudják, hogy mire kell figyelniük ahhoz, hogy ebbéli minősítésüket megtartsák. A tájékoztató levél felsorolja a minősítéshez szükséges 10 feltételt, amiből minden megbízható adózónak 9-et kell innentől kezdve teljesítenie. A sorban elsőként szereplő, legalább 3 éve folyamatos működéssel ugyanis nem lehet a későbbiekben sem gond. A maradék kilenccel viszont vigyázni érdemes!

Ezek közül is érdemes kiemelni a végrehajtásra vonatkozó feltételt. E szerint csak az lehet megbízható adózó, akivel szemben a minősítés évében és az azt megelőző öt évben nem indított az adóhatóság végrehajtást. Az eddigi tapasztalatok alapján a minősítési rendszer indulásakor nagyon sok vállalkozás kizárólag ezen a feltételen bukta el a megbízható adózói minősítését. Közülük is sokak számára azért lehet fájó ez, mert már nem is emlékeznek rá, hogy mi miatt és mikor volt végrehajtás a cégük ellen. Vagy azért, mert már olyan régen volt, hogy nem is emlékeztek rá, vagy azért, mert a végrehajtás olyan marginális összeget érintett, hogy a végrehajtás során kivetett elektronikus inkasszó különösebb fennakadást nem okozott a cég életében. Most viszont e miatt az inkasszó miatt 5-6 évre a megbízható adózók táborán kívül maradnak.

Mások szentül meg vannak győződve, hogy a NAV részére az adókat mindig rendesen fizették, ám közülük sokan nincsenek tudatában, hogy az adóhatóság által foganatosított végrehajtás nem csak adókat, hanem más, adók módjára végrehajtható köztartozást is érinthet. Őket is sokszerűen érinthette a minősítésük elmaradása.

Végrehajtási eljárás nyomai
Még náluk is rosszabbul jártak azok, akikkel szemben a végrehajtási eljárás úgy folyt le, hogy az lehet, nem volt jogszerű, de ezt annak idején nem vitatták. Most ezek a cégek azzal kénytelenek szembesülni, hogy a korábban nem vitatott – és ma már nem vitatható – végrehajtás ténye a megbízható adózói minősítésük akadálya lett. Talán azoknak van egyedül esélyük a negatív következmény alól szabadulni, akik anno bizonyítani tudták, hogy a végrehajtás jogszerűtlen volt, és most kizárólag arra kell a NAV figyelmét felhívniuk, hogy ehhez a korábbi jogellenes végrehajtáshoz semmilyen joghatás nem fűződhet, azaz úgy kell rá tekinteni, mint ami meg sem történt.

Összességében a végrehajtásokra vonatkozóan a kiküldött tájékoztató levelek hiányossága, hogy nem ad megfelelő tájékoztatást az érintetteknek arról, hogy mikor, milyen adó-, vagy köztartozás rendezésére vezetett végrehajtás miatt nem teljesült a megbízható adózói minősítés valamennyi feltétele. Ha a tájékoztató levél tartalmazná a végrehajtással kapcsolatos adatokat, akkor egyrészt minden vállalkozás a kifogása benyújtása előtt ellenőrizhetné, hogy helyes és valós adatok alapján végezte-e el a NAV a minősítést, másrészt tudná, hogy a szabályozás változatlanságát feltételezve a végrehajtást követő melyik évben lesz először esélye megszerezni a megbízható adózói minősítést. Így várhatóan sokan a megfelelő információ hiányában fognak a minősítésükkel szemben kifogást benyújtani.

Adókülönbözet következményei
Hasonlóan, információhiányából fakadó problémával szembesülnek azok a vállalkozások is, amelyek a megbízható adózói minősítést a tárgyévre megállapított adóteljesítményükhöz mért adókülönbözet, vagy mulasztási bírság összegére vonatkozó feltétel nem teljesülése miatt nem szerezték meg.

E cégek vezetői, számviteli szakemberei egy dolgot biztosan meg tudnak állapítani: azt, hogy mekkora volt a figyelési időszakban terhükre megállapított adókülönbözet, illetve mulasztási bírság összege. Azt viszont, hogy mekkora a tárgyévre megállapított adóteljesítményük összege, már nem biztos. És ez az adat főleg a mikro-, illetve kisvállalkozásoknál bírhat döntő jelentőséggel.

Könnyű belátni, hogy egy 10 millió forintos adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozás esetében az 1%-os szabály maximum 100 ezer forintos mulasztási bírságot enged meg, ami a mai bírságolási gyakorlatban nem számít kiugróan nagy bírságnak. Ugyanez az 1%-os feltétel egy kiemelt adózói körbe tartozó cég adóteljesítménye esetén több tízmillió forintos mulasztási bírság kiszabására ad lehetőséget anélkül, hogy az adott vállalkozás minősítése veszélybe kerülne.

És ha már a kiemelt adózók szóba jöttek, akkor érdemes azon is elidőzni, hogy bár jelenleg az adóteljesítmény fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény definiálja, ugyanakkor eddig valódi jelentősége nem ennek a törvényi meghatározásnak, hanem a kiemelt adózók és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezők kijelöléséhez rendeleti úton szabályozott adóteljesítmény számításnak volt. Sajnos a két szabályozás nem azonos, az adóteljesítményre nem ugyanazt az eredményt adják. Jelenleg nem lehet tudni, hogy a NAV az adózói minősítésekhez melyik adóteljesítmény számítást alkalmazza. Ennek a jövőben viszont már nem csak a megbízható adózói minősítésnél lesz jelentősége.

A múlt héten benyújtott törvényjavaslat alapján 2016. július 1-jétől kockázatos adózónak fognak minősülni azok a vállalkozások, amelyekkel szemben a minősítés évében és az azt megelőző 5 évben megállapított összes adókülönbözet, illetve a minősítés évét megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a vállalkozás tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.

Bár fontos módosítás lesz július 1-jétől, hogy a megbízható és a kockázatos adózói minősítés adókülönbözet nagyságához kapcsolódó feltétele esetében az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenti az adózó javára megállapított összes adókülönbözet összege, mégsem orvosolja azt a hiányosságot, hogy a vállalkozások maguk nem tudják kiszámítani a tárgyévi adóteljesítményük összegét.

Ez viszont az adózói minősítésüktől függetlenül minden vállalkozásnak gondot jelenthet, mert a jövőben bármelyik cég számára döntő jelentőségű lehet a terhükre előírt adókülönbözeti megállapítás, illetve kiszabott mulasztási bírság összege.

Ezért üdvözlendő lenne, ha a NAV nyilvánosan közzé tenné, hogy milyen számítási módszerrel határozza meg a vállalkozások adóteljesítményét, mert e nélkül minden cég kénytelen lesz egyedileg megkifogásolni az adózói minősítéséhez, vagy minősítésének elmaradásához vezető adóteljesítmény számítást, még akkor is, ha egyébként a kifogás eredményeként egyértelművé válik, hogy a NAV jól végezte a feladatát.

2017. évi adócsomag javaslat: Jelentősebb változások az Art törvényt érintően

2016, május 10 - 09:15

Megbízható, kockázatos adózók minősítésének változásai

A 2017. évi adótörvény módosító javaslat alapján 2016. július 1-jétől a megbízható adózói minősítés megszerzésével összefüggésben a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében nem lesz feltétel a 3 éves működés.

Ráadásul a megbízható adózónak minősülő nyilvánosan működő részvénytársaságok további előnyt fognak élvezni, mivel az általuk visszaigényelt általános forgalmi adót már 2017. január 1-jétől 30 napon belül kell kiutalni, a többi adózóra irányadó 2018. január 1. helyett.

Fontos módosítás július 1-jétől, hogy a megbízható és a kockázatos adózói minősítés adókülönbözet nagyságához kapcsolódó feltétele esetében az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenti az adózó javára megállapított összes adókülönbözet összege.

2016. július 1-jétől kockázatos adózónak fognak minősülni azon adózók is amelyek:

  • a kényszertörlési eljárás hatálya alatt állnak,
  • a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70 %-át,
  • a terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 70%-át.

Ezek a vállalkozások először a III. negyedévi minősítéskor kerülnek be a kockázatos adózói körbe.


Adószám felfüggesztés, törlés

Jelenlegi szabályozás alapján, ha az adózó a KOCKERD kérdőív kitöltésének és benyújtásának a kapcsolódó mulasztási bírságot kiszabó határozatban meghatározott teljesítési határidőben nem tett eleget, akkor az adózó adószámának törlését már nem lehet visszafordítani.

Jó hír, hogy a törvényjavaslat kihirdetését követő nappal megváltozik a szabályozás. Amennyiben a kitöltött kérdőív az adószám törlését elrendelő határozat NAV által történő kiadásáig benyújtásra kerül, akkor nem lehet adószám törlő határozatot kiadni, ha pedig az adószám törlését elrendelő határozat kiadását követően, de még annak jogerőre emelkedésig visszaküldi az érintett adózó a kitöltött kérdőívet, akkor az adószám törlő határozatot vissza kell vonni. Ugyanez a szabályozás fog érvényesülni a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettség elmulasztásával összefüggő adószám törlés esetében is.

Nagyon fontos átmeneti rendelkezés, hogy a hatályba lépést megelőzően – a kitöltött KOCKERD kérdőív benyújtásának hiánya miatt – jogerősen törölt adószámok esetében, ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság még nem rendelte el, akkor 2016. december 31-ig lehet kérni az adószám törléséről szóló határozat visszavonását. Ehhez legkésőbb a törlő határozat visszavonására irányuló kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a kitöltött KOCKERD kérdőívet. A törvényjavaslat kitér arra is, hogy az „adószám nélküli” időszak bevallási kötelezettségeit is teljesíteni kell a törlést visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig, ellenkező esetben mulasztási bírság kiszabására lehet számítani.

Feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés
Új ellenőrzési típusként megjelenik a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés. A NAV-nak így külön ellenőrzésben lehetősége lesz annak vizsgálatára, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és így a feltételes adómegállapítás kötelező-e az adóhatóságra.

Ezen ellenőrzés során a NAV minden olyan okiratot bekérhet, amely a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozatban szereplő tényállás megvalósulásához előírt volt. Lényeges szabály, hogy az adóellenőrzés befejezését követően minden esetben kötelező az adóhatósági határozat kiadása. Ez a határozat a későbbiekben köti a NAV-ot, az adózónál később lefolytatott ellenőrzések során ettől eltérni nem lehet.
A párhuzamos ellenőrzések elkerülését szolgálja az a szabály, hogy amennyiben egy adózónál feltételes adómegállapításra vonatkozó ellenőrzés indult, csak ennek lezárását követően lehet az érintett időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adónem ellenőrzést lefolytatni.

Ehhez az ellenőrzési típushoz kapcsolódóan is fontos átmeneti rendelkezést tartalmaz a 2017. évi adótörvény módosító javaslat, nevezetesen, hogy a 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett feltételes adómegállapítási határozatok esetében a feltételes adómegállapításra irányuló kérelmet benyújtó adózó kérheti a tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzést. Amennyiben ezen ellenőrzés a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulásának hiányát állapítja meg a NAV, akkor az adózó erre irányuló kérelme esetén a határozatban az adóhatóság az adóköteles jövedelmet terhelő adót is megállapítja.


EKAER

A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől EKAER bejelentési kötelezettséggel jár, ha a nem kockázatos terméket nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozzák, azonban a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát.

Jelenleg a NAV a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat, ha a fuvarozásban érintett áfa alany az EKAER számmal, valamint a fuvarozással összefüggő adatokról a nyilatkozattételt megtagadja, végrehajtási eljárás, vagy egyéb kockázati tényezők ezt indokolják. A módosítás alapján 2016. augusztus 1-jétől a fuvarozó felelőssége lesz a hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrizése.  Így mulasztási bírsággal lesz sújtható a NAV által felhelyezett hatósági zár jogtalan eltávolítása. A fuvareszközt pedig a kiszabott bírság megfizetéséig vissza lehet tartani, ha a mulasztási bírság megfizetésére kötelezett fuvarozó nem rendelkezik magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, illetve pénzügyi intézmény, kezességet, garanciát nem vállal a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért, vagy a bírságfizetést belföldi adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet nem vállalja át és ezt a bírság fizetésére kötelezett hitelt érdemélően nem igazolja.
Ha egy külföldi fuvarozó a hatósági zár NAV által történő levételét megakadályozza, akkor bármely más, a külföldi fuvarozó használatában, tulajdonában álló fuvareszköz tekintetében alkalmazható a mulasztási bírság kiszabása és azzal összefüggően a fuvareszköz visszatartása.

2016. augusztus 1-jétől abban az esetben, ha az EKAER rendszerbe bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiséget (esetleg üres a kamion), akkor a ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.


Végrehajtás

Az adótartozás végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 5 évről 4 évre csökken.

A javaslat alapján a 10 000 forintot meg nem haladó tartozást behajthatatlanság címén véglegesen törölni rendeli, amennyiben az adós pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára vezetett inkasszó eredménytelen volt. A 100 000 forintot meg nem haladó tartozásokat behajthatatlanként véglegesen törölni lehet, amennyiben a NAV a végrehajtás érdekében minden intézkedést megtett, azonban eljárása végrehajtható vagyon hiányában nem vezetett eredményre. Ezeket a tartozásokat a NAV a továbbiakban már nem tarja nyilván. A 100 000 forintot elérő tartozást a NAV az eddigi gyakorlatnak megfelelően végrehajtható vagyon hiányában behajthatatlannak minősíti és a végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig nyilvántartja.

Az önkormányzatok a korábbi 10 000 forint helyett, már csak az 50 000 forintot meghaladó köztartozások esetén kereshetik meg a NAV-ot adók módjára történő behajtás érdekében.

Gépjárműfoglalás esetén lehetősége lesz az adóhatóságnak tárgykörözést elrendelő határozatot kiadni, és így a rendőri szervet bevonni a lefoglalt, de nem fellelhető gépjármű előkerítésére.

Az ingatlant terhelő jelzálog esetében a NAV az ingatlan végrehajtását mellőzheti, ha annak értékesítéséből az adóhatóság követelésének kielégítése nem várható. Ebben az esetben az adózó ingatlanára jelzálogjog jegyezhető be.


Egyéb fontos módosítások

2017. január 1-jétől tovább csökken az Áfa összesítő nyilatkozattal érintett számlák értékhatára. A korábbi 1 millió forint helyett már a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó számlákról is adatot kell szolgáltatni. 2017. július 1-jétől ezen adatszolgáltatás már csak a számlatömb használatával kibocsátott számlákra fog vonatkozni, figyelemmel arra, hogy a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmához az ettől az időponttól a ANV-nak valós idejű hozzáférése lesz.

2017. január 1-jétől lehetőség van a számlázó programmal kibocsátott számlák adattartalmát illetően a NAV felé történő közvetlen adatlekérést biztosító online hozzáférés alkalmazására. 2017. július 1-jétől azonban már minden adózónak kötelező biztosítani az adóhatóság általi valós idejű hozzáférést, illetve a közvetlen adatlekérést.
Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések vonatkozásában már most is bejelentési kötelezettsége van az üzemeltető adózónak. 2017. január 1-től az automataberendezést automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Erről az adózónak rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége lesz, amelyet az adóhatóság a számlázó programokhoz hasonlóan közvetlen adatlekéréssel fog megvalósítani.

Az szja-ban  és az eho-nál már érvényesülő pótlékmentes részletfizetés kiszélesedik. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó (áfa) fizetésére nem kötelezett magánszemélyt terhelő, legfeljebb 200 000 Ft összegű bármely adóra a NAV kérelemre automatikus részletfizetést engedélyez.

A jövőben magánszemély esetében is érvényesül az a szabály, hogy a NAV a mérséklést/elengedést az adótartozás egy részének megfizetéséhez köthesse. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján a kifizető által a magánszemélytől levont adó- és járuléktartozást nem mérsékelheti.

2017. július 1-jétől elévült időszakra is lehet önellenőrzést benyújtani, ha bíróság az adózó adókötelezettségét is érintő jogerős döntést hoz.

2017. évi adócsomag javaslat: KATA, KIVA

2016, május 9 - 09:30

Az Adótörvény módosító javaslat 2017. január 1-től a kiva és kata adónemeket érintően az alábbi fontosabb változtatásokat tartalmazza.

KATA
A 2017. évi adótörvény javaslat módosít a kisadózó vállalkozás  bevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségek fedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét . Mindezt tovább könnyíti azon szabály, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja. Mindez azt jelenti, hogy az adóalany 6 milliós bevételi értékhatárába a továbbiakban nem számítanak bele a fenti tételek.

KIVA
A módosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli azon létszám limitet (átlagos statisztikai állományi létszám), mely feltétel ahhoz, hogy az adott vállalkozás választhassa a kiva szerinti adózási módot.
A javaslat megszünteti az évközben tevékenységet kezdő vállalkozások tekintetében az arányosítás szükségességét a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) tekintetében.
A javaslat a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt felemeli 100 főre, mely érték felett megszűnik az adóalanyiság.
Az adóalap számítása tekintetében alapvető változás lesz, hogy a törvény a továbbiakban nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot. A továbbiakban az adóalapot a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi. A növelő tételek közé tartozik a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.
A csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege.

A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

A javaslat alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, melyek a változások negatív hatásait ellensúlyozzák számukra. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.

A javaslat könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználást illetően, ugyanis a továbbiakban nem lesz az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.

Változnak az adóelőleg fizetésére vonatkozó szabályok is. E szerint az adóelőleg összegében nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott utánérvényesíthető kedveménnyel és a fizetendő osztalék összege, és az ebből levont, kapott osztalék összege egyenlege alapján kell meghatározni.

Fontos – az adóhatóságot érintő – kötelezettség került előírásra a módosító javaslatba foglalva, miszerint az adóhatóság 2016. november 1-ig köteles tájékoztatnia a kiva adóalanyokat az őket érintő változásokról.

2017. évi adócsomag javaslat: SZJA változások

2016, május 6 - 11:39

A Parlament honlapján már olvasható az egyes adótörvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítására vonatkozó T/10537 számú törvényjavaslat, amely az alábbi fontosabb változtatásokat tartalmazza:
Kiküldetés
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) vonatkozásában a javaslat 2016.08.01-jétől pontosítja a kiküldetés fogalmát. E szerint kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével.

Egyes sportrendezvény sem lesz már adómentes
A javaslat 2016.08.01-jétől a sportrendezvény fogalmát is definiálja. Ezután már nem mentesülhetnek az adókötelezettség alól azon vállalkozások, melyek a jelenlegi szabályozás adta lehetőségből kifolyólag a munkavállalóik számára sportprogramot szerveznek és így adómentességben részesülhettek.

Munkába járás és távmunka változások
A javaslatban foglaltak a távmunka-végzésre vonatkozó szabályokat is érintik. A módosítások alapján a munkaáltató abban az esetben is adhat jövedelemként nem figyelembe veendő – többek között utazási bérlet, illetve jegy formájában történő – térítést, amennyiben a munkavégzés helye és a munkáltató székhelye, telephelye nem ugyanazon településen helyezkedik el, illetve a két helyszín között helyi közlekedési eszköz nem közlekedik.

Változik a munkáltató által a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adómentesen kifizethető összeg kilométerenként 9 forintról 15 forintra.

Eltartottak körének bővítése
A javaslatban az eltartottak tekintetében történő kiegészítésre is sor kerül 2017. január 1-jétől, mellyel egyértelműnek tekintendő, hogy eltartottnak minősül a felsőoktatásban jogviszonnyal rendelkező személy is.

Duális képzések
A javaslatban foglalt módosítások alapján a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján résztvevő hallgatókra is alkalmazhatóak az egyes meghatározott juttatásokra, illetve a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok.

A 2017. évi Adótörvény módosítására tett javaslat kiterjeszti továbbá a duális képzések elméleti részére tekintettel kifizetett juttatásokra is az adómentességet az adott hónap első napján érvényes havi minimálbér összegéig. Mindez azt is jelenti, hogy a képzés ezen elméleti részére fizetett díj tekintetében egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem merül fel. A fenti módosítások a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosításokat érintően 2017. január 1-től a változások elsősorban a jelenlegi szabályok pontosítását, illetve alapvetően a jogosultak számára eszközölt könnyítéseket jelentenek. Ilyenek közé tartoznak azon új szabályok, mint például a jövőben a NAV abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető állami támogatást, ha a magánszemély 1 000 forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik, illetve a biztosított személy halála esetén a biztosító az állami támogatást a megjelölt kedvezményezett magánszemélynek, illetve megjelölt kedvezményezett hiányában a biztosított örökösének utalja.

Adóelőleg-nyilatkozat
Az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is kiegészítésre kerülnek a módosító törvény kihirdetését követő naptól, ugyanis annak érdekében, hogy az érintettekre kevesebb adminisztrációs kötelezettség háruljon, a jogosult magánszemélynek – a családi kedvezmény érvényesítése érdekében – nem szükséges újabb nyilatkozatot tenniük a gyermek megszületése után, amennyiben a születés előtt a magzat tekintetében a nyilatkozatot már megtette.

Ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározása
Kiegészítésre kerülnek 2017. január 1-től az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított érték meghatározásának módja is. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az általános  forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozása esetén  az adóhatóság nem szab ki illetéket, az átruházásból származó bevétel 75 %-a, illetőleg azon összeg minősül megszerzésre fordított értéknek, melyet a magánszemély ilyen összegnek tekinthet.

Elenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem – részletesebb adatszolgáltatás
A NAV az 2016. augusztus 1-től az adóbevallási tervezetben – a javaslatban eszközölt módosításokban foglaltak szerint – az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmeket is szerepeltetni tudja. A javaslatban meghatározásra kerülnek azon adatok pontos köre, illetve az adatszolgáltatásokra vonatkozó határidő is, melyek a befektetési szolgáltatót kötik.

TBSZ jövedelem
A tartós befektetésből származó jövedelmet, 2017. január 1-től érintő változások elsősorban olyan módosítások, melyek a korábbi rendelkezések tartalmát pontosítják. Ezek közé sorolandóak – többek között – azon rendelkezések, melyek az ún. bankbetét-típusú TBSZ tekintetében a hozam megállapítása esetében az árfolyam-változás hatását is figyelembe veszi, amennyiben olyan jellegű pénzügyi eszköz található a számlán, mely esetében értelmezhető az árfolyam-változás fogalma.

A fentieken túl – a javaslat szerint – a fenti típusú TBSZ számla megszűnésekor, illetve megszakításakor a hozam részének kell tekinteni azon kamatot is, melynek kifizetése esetlegesen még nem valósult meg. Abban az esetben, amennyiben a magánszemély a TBSZ-szerződését újraköti, a korábbi szerződés alapján a magánszemélyt megillető kamat az újonnan kötendő szerződésre történő befizetésnek minősül.

Pontosítás, hogy a korábbi TBSZ újrakötése nem számít be az évente egy befektetési szolgáltatónál egy betéti, illetve egy portfolió típusú TBSZ kötési korlátba.

Törzstőke emelése
A javaslat szerint a társaság törzstőkéjének olyan típusú emelése, amikor az a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére történik, nem tekintendő a magánszemély bevételének. Ezen módosítás a módosító törvény kihirdetését követő napon lesz hatályos.

MRP-program változása
A javaslatban foglaltak alapján 2017. január 1-től a program szervezőjének tájékoztatási kötelezettsége van az opciós jellegű munkavállalói értékpapír-jutatási program tekintetében.
Ingatlan és vagyonértékű jog átruházásból származó jövedelem időmúlásának figyelembe vétele
A javaslatban foglaltak alapján 2017. január 1-től nem lesz akadálya annak – amennyiben a lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházására a megszerzés évét követő 5 éven túl kerül sor, és nem állapítható meg az annak megszerzésére fordított összeg – hogy az átruházásból származó jövedelem meghatározására a korábbiakban is ismert 75 %-os szabály alkalmazása során az időmúlást figyelembe vegyék.

Biztosítások
A javaslat szerint 2017. január 1-től negatív infláció esetében az egyszeri díjas biztosítások tekintetében felmerülő kamatjövedelmekre a díjnövekmény megengedett legmagasabb értéke a 30 százalékpontot nem haladhatja meg.

Adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás, munkásszállás
A javaslat adómentessé teszi 2017. január 1-től a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatást.
A munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége tekintetében a javaslat 2017. január 1-től kiterjeszti a munkásszállás fogalmi körét, mivel a továbbiakban azon ingatlan is kimeríti ezen kategóriát, amelyben található lakóhelyiségekben lakóhelységenként csak egy a kifizetővel munkaviszonyban álló munkavállaló kap szállást.
A javaslat a méltányolható lakásigény, együttköltöző családtagok, korszerűsítés, illetve akadálymentesítés fogalmakat – melyek a korábbiakban kormányrendeletben kerültek szabályozásra – beemeli az Szja törvény 1. számú mellékletébe. A módosítás hatálya a módosító törvény kihirdetését követő nap lép hatályba.

Kerülje el az szja bevallási típushibákat!

2016, május 1 - 09:00

Közeledik május 20-a, a vállalkozási tevékenységet nem folytató és áfa fizetésre sem kötelezett magánszemélyek szja bevallási határideje. Mint ahogyan azt év eleji bejegyzésemben írtam 2016. május 20-a több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír:

  • Eddig küldhetik vissza a NAV számára az egyszerűsített bevallást választók a NAV által elkészített és általuk kijavított egyszerűsített bevallást.
  • Az adónyilatkozat választására jogosult magánszemélyek (mint ahogyan azt április 28-i bejegyzésünkben bemutattuk) szja bevallás helyett ezen időpontig nyújthatják be a NAV-hoz a 1553ADO jelű nyomtatványt.
  • Azon vállalkozási tevékenységet nem folytató és Áfa fizetésre sem kötelezett magánszemélyek, akik nem éltek, vagy nem élhettek a munkáltatói adómegállapítás, a bevallási nyilatkozat, az egyszerűsített bevallás vagy az adónyilatkozat lehetőségével, de a 2015. évi jövedelmeik után szja bevallásra kötelezettek, azok ezen időpontig kötelesek szja bevallásukat (1553 jelű nyomtatványt) a NAV-hoz benyújtani.

A közelgő határidőre tekintettel április közepén tájékoztatót tett közzé a NAV a március végéig beérkezett mintegy 890 ezer 2015. évi Szja bevallás feldolgozásával kapcsolatos tapasztalatairól „Szja-bevallás: ügyelni kell a részletekre is” címmel. A NAV 2016. első 3 hónapjában hibásan benyújtott bevallásokat javarészt már javította – az egyszerű tévesztéseket hivatalból, míg az egyéb hibákat az ügyfelek közreműködésével.
A NAV tapasztalata szerint az szja bevallások kitöltése során az adózók leggyakrabban az alábbi hibákat vétik el:

  • a papíron benyújtott bevallás főlapjáról hiányzik az aláírás,
  • a visszaigényelhető adót tartalmazó bevallás főlapján nem kerül feltüntetésre sem a bankszámlaszám, sem az utalási cím,
  • adószámos magánszemélyek nem tüntetik fel bevallásukon adószámukat, csak az adóazonosító jelüket,
  • a családi kedvezménnyel vagy az első házasok kedvezményével kapcsolatos adatok hiányosak,
  • a kifizető által levont adóelőleg nem jó sorban szerepel vagy hiányzik a bevallásból.

A fenti hibák jelentős része kiküszöbölhető, ha a bevallási nyomtatvány kézi kitöltése helyett a NAV által közzétett ingyenes ún. Általános Nyomtatványkitöltő program segítségével készítjük el bevallásunkat. A programon kívül még az adott (szja bevallás esetén a 1553 jelű, míg adónyilatkozat esetén a 1553ADO jelű) nyomtatvány telepítése szükséges. A program beépített ellenőrző funkcióval ellátott, mellyel a bevallás kinyomtatása előtt kiszűrhető a kitöltési hibák többsége. További előny, hogy az Általános Nyomtatványkitöltő programmal készített bevallásokat az Ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek elektronikus úton is benyújthatják a NAV-hoz, elkerülve ezáltal a Postán, vagy a NAV ügyfélszolgálatokon való sorban állást.

Vallja be söralátéten

2016, április 28 - 09:00

Azon magánszemélyek, akik számára a munkáltatójuk nem vállalta az szja elkészítését, illetve akik az szja bevallásukat nem a NAV-val szeretnék elkészíttetni, két lehetőségük van.
Vagy a klasszikusnak tekinthető 1553-as adóbevallást, vagy a 1553ADO jelű adónyilatkozatot (ami évekkel ezelőtt csak  „söralátétet” néven híresült el) töltik ki. A bevallási határidő közeledtével ez utóbbival kapcsolatban szeretnék egy rövid összefoglalást adni, hogy ki és mikor választhatja e bevallási formát.

Az adónyilatkozatot, a klasszikus adóbevalláshoz hasonlóan május 20-áig kell kitölteni, és megküldeni az adóhatóságnak. Szerencsére még van időnk a bevallás beadásának határidejéig, azonban már most érdemes végiggondolni, hogy jogosultak vagyunk-e, és ha igen szeretnénk-e adónkat adónyilatkozaton keresztül bevallani, amit az 1553ADOT számú nyomtatványon kell megtenni.

Milyen esetben választható az adó bevallása az adónyilatkozaton?
Fontos szabály, hogy kizárólag belföldi illetőséggel rendelkező magánszemély nyújthat be ilyen típusú adóbevallást és csakis abban az esetben, amennyiben nincs külföldről származó jövedelme. Továbbá fontos, hogy csak olyan munkáltatótól, kifizetőtől származhat jövedelme, aki az adóelőleget az év során megállapította, és levonta. Vagyis már itt az első körben kiesnek azok, akiknek a jövedelmük akár egy része után is saját maguknak kellett évközben az adóelőleget megállapítani és befizetni. További fontos szabály, hogy a ténylegesen fizetendő adó, és a munkáltató által már levont adó különbözete nem haladhatja meg az 1 000 forintot.

A választás feltétele az is, hogy a magánszemély az év során tételes költségelszámolással költséget nem számolt el. Jó hír azonban, hogy nem esik el az adónyilatkozat választása alól valaki, ha a 10 százalékos költséghányad alapján számolt el költséget.

Szerencsére a törvény nem zárja ki azokat, akik éltek a családi adókedvezménnyel, azonban náluk figyelni kell pár dologra. Így például csak azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik a családi adókedvezményüket nem osztják meg. Mindezt figyelembe véve azok a családosok választhatják ezen adóbevallási formát, akik év közben egy időben nem dolgoztak több munkáltatónál, ergo a másodállásban is dolgozók elesnek ezen adóbevallási formától.

Azok, akik év közben éltek a családi kedvezménnyel, azonban munkahelyet váltottak, abban az esetben választhatják csak az adónyilatkozatot, amennyiben a korábbi munkáltatótól kapott igazolást átadták az új munkáltatójuknak, és az érvényesíthető családi kedvezmény összege megegyezik az év során a munkáltatóknál figyelembe vett családi kedvezménnyel. Így sajnos a törvény szerint nem jogosultak azok az adónyilatkozat keretében az adóbevallásra, akik utólagosan szeretnék érvényesíteni a családi kedvezményt.

Kiesnek a körből az egyéni vállalkozók, az EKHO-t választók, és azok is, akik fizető-vendéglátó tevékenységükre vonatkozóan tételes átalányadózást választottak.

Ezen felül azoknak sincs lehetőségük a „söralátét” benyújtására, akiknek ingatlan, vagy vagyoni értékű jog átruházásából, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származik jövedelmük, illetve 2015-ben kaptak osztalékká nem váló osztalékelőleget, vagy a jóváhagyott osztalék adójával szemben a 2015-öt megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számoltak el. Továbbá azok sem élhetnek ezen választás lehetőségével, akik olyan jövedelmet szereztek, ami után az egészségügyi hozzájárulást (eho) saját maguknak kellett megfizetni.

A fentiek alapján meglehetősen sok feltételnek meg kell felelni, hogy a „söralátéten” keresztül lehessen eleget tenni az Szja bevallási kötelezettségnek, azonban azok, akik az év során kizárólag munkaviszonyból szereztek jövedelmet és munkáltatójuk az előírások szerint megfelelő összegben levonta az adóelőleget, nyugodtan választhatják az adónyilatkozatot is 2015. szja bevallásukra.

Oldalak