RSM DTM Blog

Feliratkozás RSM DTM Blog hírcsatorna csatornára
Az RSM Hungary Zrt. Adótanácsadói blogja
Frissítve: 30 perc 38 másodperc

2015-ös ellenőrzési irány lett az EKAER

2015, március 3 - 09:00

A NAV közzétette a 2015. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról szóló tájékoztatóját. Február elején a rövid pillanatra elérhetővé vált munkaanyag alapján már egyértelmű volt, hogy 2015-ben kiemelt feladatként szerepel az EKAER rendszerhez fűződő ellenőrzések lefolytatása.

Ha valakiben lettek volna is kétségek, hogy valóban kiemelt ellenőrzési cél lesz-e 2015-ben a közúti árufuvarozás, nyugodtan hátradőlhet, mert a február 20.-ai határidő előtt hivatalosan is kiadott ellenőrzési irányelv megerősítette az ebbéli várakozásokat.

Végigolvasva az idei tájékoztatót egyértelmű, hogy gyakorlatilag ugyanazon forgatókönyv mentén fog az adóhatóság ellenőrzéseket folytatni, mint, ahogy tette azt a korábbi években. Sem az egyes adónemeket érintően meghatározott kiemelt, legfőbb, illetve stratégiai célok és feladatok nem változtak, sem az egyes adóellenőrzési típusokat érintő arányoknál nem történt elmozdulás. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök esetében az előző évhez képest értelemszerűen kicsit más, de számos helyen találunk azonosságot. Nagyobb váltás a kereskedelem területén várható, hisz a kiemelt területek listája ott bővült a legjobban. 2015-ben munkaerő kölcsönzők, gépjárműjavítók, élőállat-, élelmiszer-, dohány nagykereskedelmet folytatók mellett a bolti vegyes kiskereskedő, csomagküldő szolgáltatást, közúti áruszállítást, raktározást, vendéglátást, vagyonkezelést, ingatlan bérbeadást, üzemeltetést végző vállalkozások számíthatnak fokozottabb adóhatósági jelenlétre.

Az idei célok számbavételénél az egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések között fedezhető fel három újdonságnak számító elem.

  1. Az árumozgások valós idejű ellenőrzése
  2. Online pénztárgépek használatának ellenőrzése
  3. Készpénzforgalom ellenőrzésének szigorítása

A három célkitűzést közelebbről megnézve megállapíthatjuk, hogy azok közül az első kettő érdemel több figyelmet. Erre a kettőre számítani lehetett, hogy benne lesznek az idei kiemelt feladatokban. A készpénzforgalom ellenőrzésének szigorításáról szólva úgy gondolom, hogy ez a kérdés már nem okozhat nagy gondot a vállalkozásoknak, hiszen évek óta nagyon szigorú előírások vannak érvényben a vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazható készpénzes fizetésekkel összefüggésben. Ugyan a pár éve bevezetett tranzakciós illeték sokakat ismét a készpénzes megoldások felé tereltek, ám ezek a vállalkozások nem adóelkerülési és bevétel eltitkolási, hanem inkább költségoptimalizálási céllal váltottak át a pénzforgalmi számlákról a készpénzes világ felé.   Bár sokan lehet, hogy kísértésbe esnek, azok, akik nagyüzemben akarják csalni az adót a pénzforgalmukat transzparensen számlák között bonyolítják.

Az árumozgások valós idejű ellenőrzését a vámigazgatási szakterület úgynevezett „mélységi ellenőrzés” keretében fogja végezni. Ez azt jelenti egyrészről, hogy nem utólag/visszamenőlegesen, hanem élőben/folyamatában ellenőrzi a NAV a közúti fuvarozással járó termékmozgásokat, másrészről pedig döntően Magyarország és a szomszédos Közösségi tagállamok határai közti sávban, „mélységében” történik az ellenőrzés. Az ellenőrzésre nem csak a közutakon kell számítani, és nem csak a szállított termékegységekhez kapcsolódó EKAER szám meglétére fog vonatkozni, hanem az EKAER rendszerben már meglévő információk alapján a járőregységek, illetve a NAV adóigazgatási területének adóellenőrei a lerakóhelyeken, telephelyeken is ellenőrzéseket fognak végezni. És ha már az adóhatóság a fuvarozás felrakodása, vagy kirakodása ellenőrzésekor megjelenik a vállalkozások telephelyén, bizton számíthat mindenki arra, hogy a fuvarozás bejelentésével egyidejűleg a helyszínen lévő munkások jogviszonyának az ellenőrzésére is sor fog kerülni, hisz ez utóbbi feladat az idei évben szintén kiemelt ellenőrzési terület lesz.

Az ellenőrzési irányelvben többször felbukkan, hogy a NAV nagy hangsúlyt kíván fektetni a különböző szakterületek munkájának összehangolására, sőt az egyes társhatóságokkal való kapcsolatában is törekedni fog a fokozottabb együttműködésre. Ennek megfelelően az EKAER működtetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatok végrehajtása során a NAV vámterülete együtt fog működni az adóterülettel és szükség esetén más hatóságokat (pl. NÉBIH) is be fog vonni. Az ellenőrzések célja egyrészt a prevenció, azaz a helyes adózói magatartásra való rávezetés, másrészt a láncolatok felépítésével elkövetett, az általános forgalmi adót (áfa) érintő visszaélések hatékony kiszűrése és a csalárd magatartást elkövető adózók szankciókkal való sújtása, ezen keresztül pedig a költségvetési bevételek növelése.

Az online pénztárgépek használatának ellenőrzése a gyakorlatban senkit nem érhetett meglepetésként, hiszen az adóhatóság most lassan fél éve nem csak a jogkövető magatartás előmozdítása érdekében, hanem a szankciók elrettentő erejében is bízva éles üzemi ellenőrzéseket végeznek a nyugtaadás területén. Az ellenőrzési jelenlét szinten tartása, illetve további fokozása így nem meglepő. Az adóellenőrök a valós idejű adatok birtokában egyre kifinomultabb módszerekkel választják ki azokat a kiskereskedelmi egységeket, amelyeknél szinte biztosra tudnak menni. Az online pénztárgépek ellenőrzése várhatóan tovább fog fokozódni, amikor majd kiszélesítik a pénztárgép használatára kötelezettek körét a most még pénztárgép használatra nem kötelezett szolgáltatókkal. Várhatóan velük szemben már nem lesz annyira elnéző az adóhatóság, mint amennyire a kereskedő cégekkel volt az online kasszák bevezetés körüli anomáliák miatt.

Az adóhatóság idei ellenőrzési feladatai karakterükben hasonlóak maradtak ahhoz, mint amit megszoktunk az elmúlt években. Ami részben megnyugtató, hisz kiszámítható az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége, másrészt viszont elgondolkodtató, hogy az évek óta gyakorlatilag azonos tartalommal megfogalmazott célkitűzések megvalósítása terén jottányit nem tudott a magyar adóztatás előre lépni. Továbbra is a feketegazdaság elleni küzdelem, a szándékos adókijátszás egyes megnyilvánulási formáinak a feltárása és megakadályozása, és nem utolsó sorban az önkéntes jogkövető magatartás erősítése áll az ellenőrzési feladatok fókuszában. Mindez tűnik azonban inkább szélmalomharcnak, mint valós eredményeket felmutató sikernek. Mert nem biztos, hogy ezen célok elérésének a legjobb eszköze az adóhatósági ellenőrzés. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy Magyarországon nagy szükség volna egy társadalmi gondolkodást átalakítani képes adózási, adóztatási reformra, mert ha így megy minden tovább, tíz év múlva is ugyanezen problémákra fog, nem túl hatékony megoldásokat megfogalmazni a mindenkori ellenőrzési irányelv, és az azt kiadó állami adóhatóság.

 

Bérkalkulátor 2015!

2015, március 2 - 14:16

2014-ben a családi adókedvezmény rendszerét kiterjesztették és ennek a hatását még ma is érezhetik a gyermekes családok.

2015. évi bérkalkulátor segítségével kiszámolhatja, mekkora a 2015. évi nettó jövedelme, illetve mekkora a közteherviselésének mértéke.

Tovább a 2015. évi bérkalkulátorhoz »

Fontos információ, hogy a családi járulékkedvezményt év közben csak akkor érvényesíthetjük, ha a családi adókedvezmény saját jogon illet meg minket (családi pótlékra vagyunk jogosultak). Ez azt jelenti, hogy aki a családi adókedvezményt csak az adóbevallásban történő megosztással érvényesítheti (élettárs, illetve a nevelőszülő együttélő házastársa), az a járulékkedvezményt is csak az év végi  adóbevallásban veheti igénybe.

A családi járulékkedvezmény egyáltalán nem érvényesíthető azon járulékalapot képező jövedelmek esetében, amelyek mentesek a személyi jövedelemadó alól vagy a személyijövedelemadó-törvény alapján nem minősülnek bevételnek. Ez alapján például a GYES után családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető, mivel a GYES után személyi jövedelemadót nem kell fizetni.

Vizsgaidőszak? Indul az EKAER szankcionálás!

2015, február 28 - 00:29

Azok számára, aki az elmúlt időszakban az EKAER rendszerét kívánták megismerni netalántán alkalmazni, valószínűleg az egyetemista évek vizsgaidőszakai elevenedtek fel. A szigorlat előtti héten kiderül, hogy másik tankönyvből kell tanulni, majd az utolsó nap azt is megtudhatjuk, hogy amit eddig próbáltunk megtanulni, az csak részben igaz, hiszen megjelent egy újabb jegyzet, amely egyes kulcsfogalmakat és törvényszerűségeket új szemlélettel tárgyal és másnap ez alapján kell megfelelni!

Sajnos nem túlzok, hiába a több jobbító szándék, ember legyen a talpán, aki a saját vállalkozásánál ezek után március 1-től hibátlanul tudja az EKAER bejelentéseit menedzselni. Lássuk a legfontosabb változásokat! A változásokat nem a korábbi blogomban már röviden bemutatott rendelettervezethez képest mutatom be, hanem azt felhasználva, a január 1-je óta hatályban volt törvényhez képest.

  1. Az és/vagy vita rendezésre kerül (korábbi bejegyzésem ezzel kapcsolatosan itt olvasható): A szigorúbb jogértelmezés lesz irányadó, azaz a bejelentési kötelezettség alóli mentesüléshez mindkét határérték alá kell kerülni. Jó hír azonban, hogy a nem kockázatos termékek esetén az áru értékére vonatkozó határértéket 5 millió forintra emelik. A kockázatos élelmiszerek esetén is növekedtek a határértékek, itt az egyéb kockázatos termékek előírásai lesznek érvényesek, azaz 500 kg tömeg vagy 1 millió forint áruérték felett keletkezik csak bejelentési kötelezettség.
  2. A közúti fuvarozással járó belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa-köteles értékesítés esetén már a címzett, azaz a vevő is lehet EKAER bejelentésre kötelezett. Amennyiben az árut a címzett fuvarozza (fuvaroztatja) el, akkor ő lesz a kötelezett. Ez a rendelkezés azonban csak április 1-jétől fog hatályba lépni és akkor is csak a nem kockázatos termékekre fog vonatkozni! Szintén fontos változás, hogy az áru megérkezését csak az eredeti bejelentésre kötelezett jelentheti, megoldva a korábbi szabályokból eredendő bizonytalanság kérdését
  3. Belföldi láncügyletek esetében be kívánnak zárni egy korábbi kiskaput. Ezek után amennyiben a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, akkor az EKAER-t arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák, azaz ebben az esetben a bejelentés nem lesz megkerülhető. Fontos pontosító rendelkezés – mely az áfa tv. szabályozásától eltérő – így sok hibát okozhat, hogy amennyiben egy láncügylet közbenső szereplője, aki egyszerre feladó és címzett, úgy kell tekinteni, mint aki a termék fuvarozását, vagy fuvaroztatását feladóként végzi
  4. Új mentességi szabályok kerültek megfogalmazásra: egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékek mentesülni fognak az EKAER bejelentési kötelezettség alól.
  5. Egyszerűsített bejelentés válik lehetővé bizonyos nagyvállalkozások számára. Az 50 milliárd forintos nettó árbevételi küszöb és a saját termelésű készlet nettó árbevétele meghaladta a 40 milliárd forintos nettó árbevételt, akkor az EKAER bejelentés számukra csak a feladó, címzett adatainak, és a rendszám bejelentésére korlátozódik. Az árbevételi adatokat a belföldi konszolidációba bevont vállalkozásoknál a konszolidált beszámolóban kimutatott árbevételt, míg a külföldi konszolidációba bevont, de belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni. Ez a módosítás is csak április 1.-jén lép életbe, így addig a legnagyobb teljesítményű vállalkozások sem élhetnek ezzel az egyszerűsítéssel.
  6. A rendelet 10 százalék tűréshatárt engedélyez a tömeg és érték adatok meghatározása során, csökkentve a szankcionálás veszélyét. Ehhez kapcsolódó fontos változás, hogy az értékadatokat csak a kockázatos termékek során kell majd megadni.
  7. A kockázati biztosíték mértékének megállapításánál figyelembe vett bejelentések értékének számításánál a korábbi 60 napos szabály 45 napra csökkent, csökkentve a biztosítékadásból származó terheket.
  8. Az áru megérkezését immár elegendő lesz a megérkezést követő 3 munkanapon belül bejelenteni, de legkésőbb az EKAER szám érvényességi idején belül. Szintén könnyítés, hogy módosítani lehet a fuvarozás megkezdéséig a termék megnevezését, valamint vámtarifaszámát is. Ezután már csak lehetőség, de nem kötelezettség a cikkszám bejelentése.

A fentiek olvasása után nemcsak az a kérdés, hogy a vállalkozások fel tudnak-e készülni a kihirdetett EKAER jogszabály alkalmazására kevesebb, mint 30 óra alatt, még csak nem is az, hogy az EKAER bejelentésekre használt web felület készen fog-e állni a jogszabályban meghatározottak szerinti működésre, hanem az, hogy ezután mennyire lesz méltányos a szankciók alkalmazása március 1-től, különösen akkor, amikor az adóhatóság még számos nyitott kérdést nem tisztázott az elmúlt időszakban.

EKAER: mit tartalmaz az EKAER-rendszer működésésre vonatkozó tervezet?

2015, február 20 - 10:00

A tegnapi nap folyamán a Nemzetgazdasági Minisztérium véleményezés céljából nyilvánosságra hozta az EKAER rendszer működéséről szóló rendelet tervezetet.

Az ismertté vált anyag számos, némely esetben alapvető változtatást tartalmaz, melyekből párat az alábbiakban foglaltam össze:

  1. Az és/vagy vita rendezésre kerül (korábbi bejegyzésem ezzel kapcsolatosan itt olvasható): A szigorúbb jogértelmezés lesz irányadó, azaz a bejelentési kötelezettség alóli mentesüléshez mindkét határérték alá kell kerülni. Jó hír azonban, hogy a nem kockázatos termékek esetén az áru értékére vonatkozó határértéket 5 millió forintra emelik. A kockázatos élelmiszerek esetén is növekedtek a határértékek, itt az egyéb kockázatos termékek előírásai lesznek érvényesek, azaz 500 kg tömeg vagy 1 millió forint áruérték felett keletkezik csak bejelentési kötelezettség.
  2. A közúti fuvarozással járó belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első áfa-köteles értékesítés esetén már a címzett, azaz a vevő is lehet EKAER bejelentésre kötelezett. Amennyiben az árut a címzett fuvarozza (fuvaroztatja) el, akkor ő lesz a kötelezett. Szintén fontos változás, hogy az áru megérkezését csak az eredeti bejelentésre kötelezett jelentheti, megoldva a korábbi szabályokból eredendő bizonytalanság kérdését.
  3. Belföldi láncügyletek esetében be kívánnak zárni egy korábbi kiskaput. Ezek után amennyiben a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, akkor az EKAER-t arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák, azaz ebben az esetben a bejelentés nem lesz megkerülhető.
  4. Új mentességi szabályok kerültek megfogalmazásra: egyes Közösségen belüli hulladékszállítás keretében szállított hulladéktermékek, a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti anyagkísérő okmánnyal szállított fémkereskedelmi engedélyköteles termékek, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiac gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékek mentesülni fognak az EKAER bejelentési kötelezettség alól.
  5. Egyszerűsített bejelentés válik lehetővé bizonyos nagyvállalkozások számára. A 300 milliárd forintos nettó árbevételi küszöb és a nettó árbevétel legalább 80 százalékáig terjedő saját termelésű készlet előírása alapján legfeljebb 15 vállalkozás profitálhat ebből az EKAER-t érintő változásból. Az EKAER bejelentés számukra csak a feladó, címzett adatainak, felrakodás, kirakodás címe és a rendszám bejelentésére korlátozódik.
  6. A rendelet 10 százalék tűréshatárt engedélyez a tömeg és érték adatok meghatározása során, csökkentve a szankcionálás veszélyét. Ehhez kapcsolódó fontos változás, hogy az értékadatokat csak a kockázatos termékek során kell majd megadni.
  7. A kockázati biztosíték mértékének megállapításánál figyelembe vett bejelentések értékének számításánál a korábbi 60 napos szabály 45 napra csökkent, csökkentve a biztosítékadásból származó terheket.

A fentiekből is látszik, hogy az EKAER tervezet továbbra is az általános ellenőrzési szempontokra koncentrál, még akkor is, ha az adócsalás lehetősége kizárt, vagy marginális. Ezért EKAER kötelesek továbbra is a belföldi fordított áfa alá eső ügyletek, illetve mentességi korlátnak megmaradtak a tömegadatok (még ha eltérő értékkel is).

A vállalkozásoknak a mai nappal együtt 6 munkanapja maradt, hogy megismerje és alkalmazza a lényegesen megváltozott szabályokat. Bölcs és megnyugtató döntés lenne a felkészülési idő meghosszabbítása, különösen azért mert még mindig számos részletkérdés megválaszolatlan maradt.

Amennyiben ebben a szűk időszakban meg kívánja ismerni szakértőink véleményét, akkor a február 25-én tartandó élő on-line EKAER konferenciánkon erre lehetősége van. A konferencia bárhonnan bármilyen eszközről megtekinthető. Bővebb információt itt találhat>>

Nyilvánossá vált az EKAER rendelet tervezet!

2015, február 19 - 15:00

Mától véleményezhető a az online árukövetési rendszer rendelete a kormany.hu oldalon

Az eddigi szabályozás jelentősen módosult, a rendelet legtöbb rendelkezése március 1-én már hatályba is lép. Amennyiben ebben a szűk időszakban meg kívánja ismerni szakértőink véleményét, akkor a február 25-én tartandó élő on-line EKAER konferenciánkon erre lehetősége van.

Figyelem: 2015 januárjától ismét változott a szabadságra való jogosultság!

2015, február 19 - 09:00

A 2014. évben sok munkavállalónak kellett szembesülnie azzal, hogy amennyiben hosszabb ideig volt keresőképtelen állományban – legalább harminc napot meghaladóan –, akkor az éves szabadság napjainak száma csökkent. (Erről korábbi blogbejegyzésünkben is olvashattak.)

Tavaly a keresőképtelenség időtartamából kizárólag az első 30 nap jogosított szabadságra. A korábbi megszorító intézkedéshez képest ez most ismét változott a munkavállalók javára és 2015. január 1-től nem csökkenti a szabadságra való jogosultságot a keresőképtelenség.

A Munka törvénykönyve a szabadsághoz való jogot a munkában töltött idő alapján határozza meg. A 2015. január 1-től hatályos rendelkezés szerint munkában töltött időnek minősül:

  • a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  • a szabadság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának ideje,
  • a keresőképtelenség,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,
  • a munkavégzés alóli mentesülésnek esetén meghatározott időtartam.

A kedvező változások miatt a tavalyi évben a 30 napot meghaladó keresőképtelenség még nem minősült munkában töltött időnek, de idén már a keresőképtelenség teljes tartama alatt jogosult a munkavállaló az alap- és pótszabadságra.

EKAER szám bejelentési kötelezettség nélkül – egy bizonytalansággal kevesebb!

2015, február 17 - 11:45

Az EKAER bejelentési kötelezettség teljesítése során a hatályos szabályozás alapján nem lehet teljesen egyértelműen megállapítani, hogy kapcsolódik-e szankcionálás ahhoz, ha valaki EKAER számot kér arra a közúti fuvarozással járó árumozgásra, amely a szabályozás alapján mentesülne a bejelentési kötelezettség alól az EKAER rendszerben.

A szabályozás gyakorlati alkalmazásához a jogalkotó által adott tanács az volt, hogy ha bizonytalanok vagyunk az EKAER bejelentési kötelezettséget illetően, akkor jobb EKAER számot kérni (abból baj nem lehet), mintsem elmulasztani a bejelentést.

Az adózás rendjéről szóló törvény hatályban lévő általános szankcionálási szabálya azonban a hibás bejelentéshez mulasztási bírságot kapcsol. Az EKAER bejelentési kötelezettség hibás teljesítése magánszemély adózónál 200 ezer forintig, más adózónál 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után. Ezen túl a speciális EKAER szankcionálási szabály is nevesíti a hibás bejelentést.

Valószínűleg ezen bizonytalanság megszüntetésére hivatott azon új rendelkezés az adóeljárási törvény módosító javaslatában, amely úgy rendelkezik, hogy az állami adó- és vámhatóság azon a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak a szabályozás hatálya alá, viszont az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik, mintha a szabályozás hatálya alá tartoznának. Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó a jogalkalmazást segítendő valószínűleg mentesíteni szándékozik a hibás EKAER bejelentéshez kapcsolódó szankciók alól a jóhiszeműen eljáró adózókat.

 

EKAER témában megjelent korábbi bejegyzéseink:

EKAER: Március 1-től várható szabályok!

2015, február 17 - 09:40

Március 1-től nem csak az éles EKAER rendszer várható, de  törvényi változások is az EKAER jelenlegi mindenki számára ismert rendszerét illetően.

2015.02.25-ei on-line konferenciánkon ezeket a módosításokat ismertetjük, illetve az EAKER rendszerrel kapcsolatos fontosabb információkat foglaljuk össze.

A konferenciára való jelentkezést az alábbi linken teheti meg: http://www.rsmdtm.hu/elo-on-line-ekaer-konferencia-2015.-februar-25-en-az-rsm-dtm-es-a-vezinfo-kozos

 

REGISZTRÁCIÓJÁT CSAK 2015. február 24. 10 ÓRÁIG TUDJUNK ELFOGADNI!

 

EKAER témában megjelent korábbi bejegyzéseink:

BREAKING!!! EKAER törvénymódosítási javaslat: egy biztos, március 11-től indul a biztosítékadási kötelezettség

2015, február 13 - 15:00

Ma délután Kikerült a Parlament honlapjára az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek az EKAER rendszerrel összefüggő módosításról szóló törvényjavaslat szövege.

A tervezet alapján egyértelművé vált, hogy az EKAER rendszer bevezetése körül kialakult számtalan megválaszolatlan kérdés után végül törvényi szinten pusztán az EKAER kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó biztosítékadási kötelezettség előírása, illetve az EKAER rendszerhez kapcsolódó ellenőrzési, szankcionálási szabályok maradnak. Azaz minden más részletszabály kikerül az adózás rendjéről szóló törvényből, és a jelenleg részben a törvényben található részletszabályokat NGM rendelet fogja tartalmazni.

Az indokolás szerint mindez „rugalmasabb” szabályozást alakít ki az EKAER rendszerrel kapcsolatban azzal, hogy az EKAER rendszer működtetésével kapcsolatos részletszabályokat „könnyen módosítható” miniszteri szintű rendeletben rendeli szabályozni.

Persze kérdés, hogy az úgynevezett rugalmas szabályozás hogyan fogja biztosítani az előre kiszámítható, követhető szabályozást, a jogbiztonságot?

Ami azért a törvényjavaslat alapján kiemelést érdemlő új információ:

Kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 11-től kell nyújtani.

A módosítás összefügg azzal, miszerint a kockázati biztosítékadás alóli mentesülés legegyszerűbb formája a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés. Az erre vonatkozó szabályokat, feltételeket már korábbi blogunkban részletesen kifejtettük.

A NAV az adózó adatbázisban történő szereplésére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba. A mostani módosítással tehát az érintett adózók még február hónapban is kérhetik a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételüket.

Mindez azt is sejteti, lehetséges, hogy a kockázati biztosítékkal érintett termékek köre kiszélesedik!

2015. február 28-ig az EKAER rendszerben a bejelentéseket a mostani szabályok szerint kell alkalmazni.

Tehát továbbra is érvényesül a bejelentési kötelezettség, bár tényleges szankció nem kapcsolódik a bejelentések elmulasztásához.

2015. március 1-jétől már az új, még nem ismert szabályozás érvényesül.

Türelmetlenül várjuk, hogy a két hét múlva már szankció terhe mellett teljesítendő EKAER bejelentési kötelezettséget hogyan is kell teljesíteni. Az viszont biztos, az új rendeleti szabályozás olyan színtű változtatásokat nem fog tartalmazni, ami a mostani tesztüzemi időszak meghosszabbításának kényszerét eredményezné.

 

Az idő halad, a bizonytalanság viszont nem csökken az EKAER rendszerben

2015, február 12 - 11:00

Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-ig elhalasztották az EKAER rendszer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabály módosításokat illetően, holott a nyitva álló mintegy negyven nap már több, mint a fele eltelt.

Az EKAER rendszer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az EKAER szabályozás módosításának lehetőségét és az alapján ahol indokolt javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.

A jelenlegi EKAER szabályozás egyrészről több helyen pontatlan (gondoljunk csak az és/vagy viszonyára), így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását. Az alábbiakban ízelítőül felsoroltunk pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:

  • bizományosi értékesítések megítélése,
  • a közúti fuvarozással járó és ún. álló ügyletek elkülönítése,
  • mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
  • hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
  • láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
  • külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
  • logisztikai célú átrakodások hatása az EKAER bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.

A fentieken túl további kérdés, hogy a piaci szereplők széles köre által javasolt egyszerűsítésekre sor kerül-e:

  • a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítése az EKAER bejelentési kötelezettség alól, mivel az áfa csalás ez esetben nehezen kivitelezhető,
  • a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele, mivel a tömeg adatok alkalmazásának fenntartása sok esetben vállalkozások gazdálkodását megnehezítő túlzott adminisztrációhoz vezet.

Tapasztalataink szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a fenti kérdések tisztázásra kerülnek, mivel nem tudja, mihez igazítsa EKAER folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassa külföldi partnereit. A bírságolás ideje ugyan ki lett tolva március 1-ig, de az érdemi felkészülés még nem tudott megkezdődni, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen!

Kérdés, hogy a jogalkotók tanulnak-e a korábbiakból és a jelenlegi módosításoknál alkalmazzák-e ténylegesen a társadalmi egyeztetést, illetve a jogalkotásról szóló törvény ama rendelkezését, miszerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

Amennyiben ezekre nem kerül sor, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet, rombolva a gazdasági szereplők jogos igényét a jogbiztonságra, hiszen a vállalkozások számára a lehetősége sem lesz meg annak, hogy jogkövető módon az EKAER szabályokat betartsák. Március elsejéig az idő vészesen fogy!

Adócsökkentés 2015-ben? Figyeljen az innovációs járulékra!

2015, február 10 - 10:10

Nem kapott túl nagy publicitást, de könnyítést is tartalmaztak a 2015. évi adóváltozások.

A tavaly december elején kihirdetett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXIV. törvény újra fogalmazta az innovációs járulékfizetésre kötelezettek körét.   Az innovációs járulékfizetés alóli mentesülés szabályozása visszatért a 2012. január 1-jét megelőző megfogalmazásra. De mit is jelent ez konkrétan?

Az új háttérjogszabály a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény  (továbbiakban: Kkv törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokat mentesíti az innovációs járulék alól. Vagyis egy gazdasági társaság mikro- vagy kisvállalkozásként történő besorolásánál a Kkv törvénynek csak a létszám, illetve éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg adatait kell vizsgálni, nem pedig az egész Kkv. törvényt.

Nem kell tehát egy gazdasági társaság Kkv. szerinti minősítésénél a két egymást követő beszámolási időszak határértékeit vizsgálni (kétéves szabály), valamint nem kell a minősítéshez a kapcsolódó vállalkozások adatait, illetve a partnervállalkozások arányos adatait összeadni, és ennek alapján vizsgálni a létszám- és pénzügyi mutatókat. A mutatókat csak az adott társaság szintjén kell vizsgálni! Mindez jelentős könnyebbség a kötelezettség megállapítása szempontjából.

Számtalan olyan kisebb vállalkozás fog jól járni, amely tagja egy nagyobb cégcsoportnak, és amely korábban a kalkulált, összevont beszámoló alapján nem minősült mikro- vagy kisvállalkozásnak. A módosítás tehát nagyon sok céget (csoporttagot) érint: ilyenek lehetnek a nemzetközi cégek kisebb magyarországi egységei, többek között a helyi disztribúció céljából alapított vállalatok. Sok olyan vállalkozás is nyertes lesz, amelyek eddig ugyan egy csoportba tartoztak, de létszám miatt kisebb cégekre oszlottak: ennek lehet munkaszervezési oka is, de az sem volt mellékes szempont, hogy így minimalizálni lehetett például akár a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét is.

Összefoglalva 2015. január 1-jétől csak az adott gazdasági társaság üzleti év első napján fennálló (ekkor rendelkezésre álló utolsó beszámoló szerinti) létszám és nettó árbevétel/mérlegfőösszeg adatait kell figyelembe venni a mikro- vagy kisvállalkozási besorolásnál.

OECD BEPS 6. Akcióterv – Az egyezményekkel történő visszaélések megakadályozása

2015, február 5 - 09:00

Az OECD BEPS tanulmányai közül a 6. számú akcióterv foglalkozik a kettős adóztatást elkerülő egyezményekkel (továbbiakban: egyezmények) történő visszaélések megakadályozásával. Tekintettel arra, hogy az OECD szerint az egyik leginkább égető BEPS-téma az egyezményekkel való visszaélés, illetve különösen az úgynevezett treaty shopping (szó szerint „egyezményekkel való bevásárlás”, amely lényegében az egyezmények közötti illetőségi és egyéb különbségek kihasználásából eredő adóelőny-szerzést jelenti), ezért külön akciótervet szenteltek a témának.

Külön ki kell emelni, hogy – amint azt előző bejegyzésemben már bemutattam – jelen tanulmány néhány elemét az Európai Unió az Anya-leányvállalati irányelv 2015. január 27-i legújabb módosításával már a hatályos szabályozásaiba is átültette.

A tanulmány három alapelvet fogalmazott meg, amelyre a munkájuk során fókuszáltak:
A) Olyan rendelkezéseket és ajánlásokat kell kidolgozni a modellegyezményhez, figyelemmel a belföldi jogszabályokra, amelyek megakadályozzák az egyezmények által biztosított kedvezmények jogosulatlan igénybevételét.
B) Tisztázni kell, hogy az egyezmények alkalmazásának célja nem az ún. kettős nem-adóztatás elérése (amely akkor áll elő, amikor az eltérő belföldi adójogszabályok és az adott egyezmény együttes alkalmazása miatt egyik érintett országban sem válik adóztathatóvá egy jövedelem).
C) Azonosítani kell olyan adópolitikai szempontokat, amelyeket minden államnak meg kellene fontolnia, mielőtt egy másik állammal egyezményt szándékozik kötni.

A fő cél az OECD Modellegyezmény módosítása úgy, hogy megfelelő akadályt teremtsen a visszaélések elkerülésére, ugyanakkor figyelemmel legyen az egyes országok sajátos adójogi helyzetére is, ami miatt esetleg nem lehetséges egyetlen egyetemes szövegezés átültetése minden esetben. Ezért a tanulmány egy minimumszintű visszaélés elleni védelmet javasol.

Ajánlások és rendelkezések kidolgozása a Modellegyezményhez
A tanulmány első része az egyezmények által biztosított kedvezmények jogosulatlan igénybevételének megakadályozására tesz ajánlásokat. Erre vonatkozóan két elkülöníthető esetet vizsgál az akcióterv; amikor egy személy
1) magában az egyezményben található rendelkezéseket/korlátokat igyekszik megkerülni;
2) a hazai adójogszabályok rendelkezéseit/korlátait igyekszik megkerülni az egyezményben található kedvező rendelkezések alkalmazásával.

Mivel az 1) esetben az egyezmények rendelkezéseinek kijátszásával történik a visszaélés, így azokat célszerű az egyezményekbe beépítendő szabályokkal korlátozni. A 2) esetben azonban az egyezményekkel érintett belföldi adójogszabályok módosítására lenne szükség, ami adott esetben az egyezmény és a belföldi szabályok közti ütközéshez vezethet.

Az 1) esetre vonatkozó ajánlásait a tanulmány további két részre osztja: a treaty shopping elleni és az egyéb esetekre vonatkozó ajánlások, amelyek az előbbi esetében a következők:

  • Ajánlott az egyezmények címében és preambulumában rögzíteni, hogy az aláíró országok kifejezett szándéka a nem-adóztatásból és csökkentett adózásból eredő adóelkerülési lehetőségeket kiiktatni, beleértve a treaty shopping lehetőségét is.
  • Másodszor, ajánlott az egyezményekben egy olyan, ún. limitation-on-benefit (LOB, kedvezmények korlátozása) záradékot beiktatni, amelyet az Egyesült Államok és néhány másik ország is alkalmaz az egyezményeiben. (A LOB-záradék szigorú többletszabályokat tartalmaz a kedvezmények igénybevételére, még akkor is, ha a kedvezményeket igénybe venni szándékozó személy valóban az adott országban tekintető belföldi illetőségűnek.
  • Végül azokra az esetekre is figyelemmel, amelyeket még az LOB záradék sem védene ki (mint például különleges célú, conduit finanszírozás), ajánlatos lenne az egyezményekbe egy általánosabb jellegű visszaélések elleni szabályozást beiktatni a principle purposes test (PPT, a tranzakciók elsődleges céljának vizsgálata).

A PPT-szabály lényegében a Modellegyezmény alapelveire épül, miszerint egyezmény által biztosított kedvezmény nem vehető igénybe olyan megállapodás/tranzakció vonatkozásában, amelynek elsődleges célja pusztán az adókedvezményre való jogosultság megszerzése volt. Ez a szabály gyakorlatilag a magyar adózásban jelenleg is hatályos alapelvvel, az ún. rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével egyezik meg.

A treaty shoppingtól eltérő egyéb ajánlások olyan ügyletekre tartalmaznak célzott intézkedést, mint például osztalékfizetés, főként ingatlanból származó jövedelmet realizáló társaságokban lévő részesedés forrásállam szerinti adóztatását megkerülő tranzakciók, olyan szituációk, ahol egy személy két szerződő államban is belföldi illetőségű és olyan helyzetek, ahol az illetőség szerinti állam mentesíti a harmadik államokban található telephelyek jövedelmét.

A 2) esetben a tanulmány elismeri, hogy visszaélések elleni szabályok egyezményekbe történő beiktatása nem elegendő ahhoz, hogy a belföldi adójogszabályok kijátszására irányuló szándékokat megakadályozza, ezek ellen az egyes belföldi jogszabályokat kell módosítani.

A riport két konkrét esetet vizsgál az egyezmények és belföldi szabályok interakciójával kapcsolatban. Az egyik, amikor egy egyezmény egy szerződő állam saját belföldi illetőségű személyeinek adóztatását korlátozza. A másik eset pedig, amikor egy belföldi illetőségű személy jövedelme azért kerül megadóztatásra, mert megszűnik a belföldi illetősége (ún. exit-adóztatás).

A tanulmány hangsúlyozza ezen kívül, hogy további munka szükséges még, figyelembe véve a többi – főként a 2-4. és a 8-10. akciótervek ide vonatkozó részeit.

Az egyezmények alkalmazásának célja nem a kettős nem-adóztatás elérése
A második fejezetben a tanulmány azzal foglalkozik, hogy egyértelművé kell tenni az egyezményekkel kapcsolatban, miszerint kifejezetten nem szándékoznak elősegíteni a kettős nem-adóztatást. Ezt a „szándéknyilatkozatot” a tanulmány szerint ajánlott lenne az egyezmények címében és preambulumában is rögzíteni.

Továbbá azt is, hogy az egyezmények kifejezett szándéka a kettős adóztatás elkerülését segíteni anélkül, hogy adóelkerülésre vagy adókijátszásra adna lehetőséget.

A tanulmány szerint az ilyen egyértelmű meghatározások – a nemzetközi közjogi elvek szerint – relevánsak lehetnek az egyezmények értelmezése és alkalmazása során.

Adópolitikai szempontok azonosítása
A tanulmány utolsó fejezetében összegzésre kerülnek azok az adópolitikai szempontok, melyeket egy államnak érdemes átgondolnia mielőtt egyezményt köt egy másik állammal. Ezen szempontok számba vételes és részletes elemzése segít az államoknak az egyes döntések hatásainak felmérésében és egyáltalán az egyezmények feltételeinek részletes kidolgozásában.

Az adópolitikai szempontok számba vételének nem csak az új egyezmények előkészítése és kidolgozása során van jelentősége, hanem az államok a már létező egyezményeiket is újragondolhatják ezek átgondolásával és megtehetik a szükséges lépéseket, amennyiben egy egyezmény módosítása szükséges.

Összegzés
A tanulmányról összességében elmondható, hogy inkább általános jelleggel, alapelvi szinten közelít az egyezmények adózási célú kihasználásának problémájához, amely önmagában nem segíti elő a konkrét adóelkerülési technikák megakadályozását. Figyelembe véve azonban a többi BEPS akciótervben megfogalmazott célokat, módosítási javaslatokat, egy nagyon erős alapelvi keretet teremthet a jövőbeni jogalkalmazáshoz és utat törhet majd olyan hatósági megállapításoknak és bírósági döntéseknek, melyek ezen alapelvek megsértésére alapítják elmarasztaló határozatukat.

Természetesen az ilyen jogalkalmazás addig nem lehetséges, amíg a konkrét szabályok megalkotása vagy módosítása nem történik meg, és ennek konkrét időpontja egyelőre még nem látszik. Maga a tanulmány is hangsúlyozza, hogy további munka szükséges még az anyag véglegesítéséhez, ezért a részletek még változhatnak a 2015 szeptemberére időzített végleges változat megjelenéséig. Az azonban jelen tanulmány alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy néhány év múlva az adóelkerülési technikák mozgástere jelentősen beszűkülhet.

EKAER Kalkulátor

2015, február 4 - 11:19

Elkészítettük EKAER kalkulátorunkat!

EKAER kalkulátorunk segítségével ellenőrizheti, hogy az adott fuvar esetében szükséges-e EKAER számot igényelnie vagy sem. A kalkulátor kizárólag tájékoztató célt szolgál.

Az EKAER kalkulátort itt találhatja meg!

Kevesebb visszaélésre – az elfogadott Anya-leányvállalati Irányelv újabb módosítását

2015, február 4 - 09:00

A mostani intézkedés háttere, hogy az EB már régebb óta foglalkozik az Irányelv kijátszásából adódó agresszív adótervezés lehetőségének megszüntetésével vagy legalábbis erőteljes korlátozásával. Az erre irányuló első konkrét javaslatot 2013 novemberében terjesztette elő az Európai Bizottság.

Az Anya-leányvállalati Irányelv módosítási javaslata tulajdonképpen 2 szálon fut(ott), az egyik célja konkrétan a „hibrid kölcsön” megállapodások megszüntetése volt (erről itt számoltunk be), a másik szál pedig egy általánosabb törekvés a visszaélések megelőzésére. Ez a törekvés egy „de minimis” típusú szabályozási javaslatként merült fel az ECOFIN tavaly novemberi ülésén, amelynek célja, hogy a tagállamok minél egységesebben és szigorúbban lépjenek fel azon megállapodások/tranzakciók ellen, amelyek egyetlen célja az Irányelvből eredő előnyök kihasználása, valós gazdasági tartalom nélkül.

Az elfogadott javaslat az alábbi lényegesebb módosításokat tartalmazza:

  • Az egyik legfontosabb, önmagában igen nagy jelentőséggel bíró módosítás (amely ilyen formában először jelenik meg az Irányelvben) az az általános jellegű alapelv, hogy az ügyleteket valós gazdasági tartalmuk alapján kell megítélni. Az Irányelvbe bekerülő új rendelkezés szerint a tagállamok nem biztosíthatnak az Irányelvben foglalt előnyöket olyan megállapodás (vagy megállapodási keretrendszer) vonatkozásában, amelyek elsődleges és fő célja csupán az adóelőnyökre való jogosultság megszerzése, és így nem minősülnek valódinak a releváns tények és körülmények tekintetében.
  • Akkor és oly mértékben kell egy megállapodást (vagy megállapodási keretrendszert) nem valódinak tekinteni, amennyiben azokat nem megalapozott kereskedelmi céllal és valós gazdasági tartalommal hozták létre. Az „oly mértékben” megközelítést olyan esetekben lehet hatásosan alkalmazni, ahol az ügyletben résztvevő entitások valódiak ugyan (valódi gazdasági céllal lettek alapítva), ugyanakkor az ügylet jellemzői nem tükröznek valós gazdasági tartalmat.
  • A módosított Irányelv előírja a tagállamok adóhatóságainak, hogy az összes releváns tényt és körülményt objektív módon vegyék figyelembe annak vizsgálatakor, hogy egy megállapodást/tranzakciót a visszaélés szándéka vezérli vagy sem.
  • Míg a tagállamoknak a visszaélés elleni záradékot arra kell alkalmazniuk, hogy teljes egészében valódi gazdasági tartalom nélküli megállapodások ellen lépjenek fel, előfordulhat olyan eset is, amikor egy megállapodásnak csupán egyes részei – önmagukban – nem bírnak valódi gazdasági tartalommal. Ilyen esetekben a tagállamoknak úgy kell alkalmazniuk a visszaélés elleni záradékot, hogy ezen egyedülálló részek vizsgálata ne befolyásolja negatívan a teljes megállapodás valódiságának megítélését. Azaz, a módosító javaslat szerint egy adott megállapodás/tranzakció egészét tekintve attól még minősülhet valódi gazdasági tartalommal bírónak, hogy olyan tartalmaz részeket/elemeket, amelyek adott esetben problémás. Az adóhatóságoknak ilyen tekintetben objektíven kell eljárniuk és a jogügyletet összességében kell minősíteniük.
  • Fontos cél, hogy a módosított Irányelv ne befolyásolja az egyes tagországok visszaélés, adóelkerülés és adócsalás ellen hozott belföldi vagy szerződéses rendelkezéseit.
  • A tagállamoknak a módosított Irányelv belföldi adójogszabályaikba történő átültetésekor a módosított belföldi jogszabályaikban hivatkozniuk kell rá. Illetve a tagállamoknak továbbítaniuk kell az EB felé a belföldi jogszabályaik – az Irányelv új rendelkezéseinek hatására – módosított szövegezését.
  •  További rendelkezés, hogy a tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

Az Európai Unió tagállamainak pénzügyminisztereit tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) az Irányelv módosításához készített jelentésében kitér annak a lehetőségnek a vizsgálatára is, hogy az Anya-leányvállalati Irányelv mostani visszaélések elleni záradékát milyen módon lehetne beépíteni a Kamat- és jogdíjfizetésekről szóló 2003/49/EK Irányelvbe.

A „hibrid kölcsönökkel” kapcsolatban már 2014 júliusában elfogadásra került az Irányelv módosítása, 2014. december 9-én pedig az ECOFIN rábólintott a visszaélések elleni általános módosításokra is, majd ez alapján az Anya-leányvállalati Irányelv módosítását (egységesen a hibrid finanszírozás elleni módosításokkal együtt) most hivatalosan elfogadták.

A céldátum nem változott, a módosított Irányelv rendelkezéseit 2015. december 31-ig kell átültetniük a tagállamoknak a hazai jogszabályaikba.

Említésre méltó, hogy az OECD is mélyrehatóan foglalkozik a visszaélések elleni általános intézkedések témájával, olyannyira, hogy külön (6-os számú) akcióterv is készült róla. Erről az akciótervről a hamarosan megjelenő következő blog-bejegyzésemben olvashatnak majd.

Bár az OECD végleges anyaga 2015 szeptemberében várható, látható, hogy az EU élen jár e területen, hiszen már irányelvbe foglalta a 6. akciótervben megfogalmazott némely intézkedéseket. Ez pedig előrevetíti azt is, hogy az OECD BEPS akcióterveiben megfogalmazott intézkedési javaslatok az EU tagállamok szabályozásában már a következő néhány évben meg fognak jelenni.

Módosult a transzferár nyilvántartásokat szabályozó rendelet

2015, február 3 - 09:00

A módosítás értelmében, amennyiben az adózó adatbázis használatával kívánja alátámasztani kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyletek során alkalmazott árakat, akkor bizonyos esetekben már kötelező az ún. interkvartilis tartomány alkalmazása.

Ez azt jelenti, hogy az adatbázis kutatás és a manuális szűrés eredményeképpen azonosított adathalmazt statisztikai módszerekkel szűkíteni kell, hogy az esetleges torzító hatású szélső értékek ne befolyásolják az eredményt. Az interkvartilis tartomány a teljes adathalmaz középső (tehát leggyakrabban előforduló) 50 százalékát tartalmazza.

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy az interkvartilis tartomány alkalmazása eddig is széleskörű gyakorlat (illetőleg elvárás) volt mind az adózók, mind az adóhatóság részéről, azonban konkrét szabályként most került csak bele a törvénybe.

Az új előírás részletszabályai miatt vált szükségessé a 22/2009. PM rendelet („transzferár rendelet”) módosítása. A módosítás értelmében akkor kell az interkvartilis tartományt alkalmazni, ha az alábbi 3 feltétel együttesen teljesül:

  • az adózó a viszonteladási árak módszerével, költség és jövedelem módszerével, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel vagy a nyereségmegosztásos módszerrel kívánja alátámasztani az alkalmazott árat;
  • az adózó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázis (pl. TP Catalyst, Amadeus vagy egyéb hasonló) használatával kívánja alátámasztani az alkalmazott árat;
  • ha a kutatás során legalább 10 összehasonlító társaság legalább 3 pénzügyi évének figyelembevételével történik az alátámasztás vagy a kutatás eredményeképpen a teljes (minimum-maximum) tartomány 15 százalékpontnál szélesebb.

A hármas feltételrendszerből valójában az utolsó tartalmaz konkrét újdonságokat, amelyek alapján első ránézésre – az eddigi tapasztalatokból kiindulva – várhatóan az adatbázis kutatások elsöprő többségében kötelezően alkalmazni kell majd az interkvartilis tartományt, bár hangsúlyozom, hogy az adóhatóság eddig is elvárta a gyakorlatban e szűkített eredményhalmaz figyelembevételét, a jelenlegi módosítással csupán hivatalos jogszabálykeretet kapott.

A fentieken kívül a transzferár rendeletet kibővítették egy további rendelkezéssel is, amely kimondja, hogy az árazás adatbázis használatával történő alátámasztása során az OECD Transzferár Irányelveiben nevesített (illetve nem nevesített) további kiigazítások is alkalmazhatók. Ilyen kiigazítás lehet például az Irányelvek 3.49-es pontjában szereplő „működőtőke kiigazítás”.

Itt is elmondható, hogy a gyakorlatban eddig sem volt tiltva az ilyen kiigazítások alkalmazása, azonban az új jogszabályszöveg csökkentheti az ebből fakadó nézeteltérések kialakulásának lehetőségét.

Végezetül a módosítás kimondja, hogy az új rendelkezéseket a 2015. évben kezdődő adókötelezettséghez kapcsolódóan kell először alkalmazni.

EKÁER kicsit másképp! Mire is jó az EKÁER rendszer?!

2015, január 30 - 09:00

Mostanáig az EKAER rendszerről a NAV egyéb hatósági feladataitól és az adóellenőrzések általános metodikájától egy kicsit elkülönítetten beszéltünk. Lassan itt az idő, hogy az EKAER részletszabályainak megismerését követően tovább lépjünk és belegondoljuk abba, hogy hogyan is fogja az EKAER rendszer megváltoztatni a fuvarozással járó termékmozgatást végző vállalkozás adómorálját.

Ahogy azt az érintettek már bizonyára tudják, ha nincs bejelentve a közúti fuvarozással érintett, mentességet nem élvező termék az EKAER rendszerben (vagyis nincs EKAER szám), akkor 2015. március 1-jét követően a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a NAV a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, és le is foglalhatja azt.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor az EKAER szám megléte ellenére is hatósági zárat fog alkalmazni az adó- és vámhatóság, majd a rendeltetési helyre érkezést követően le fogja foglalni a terméket, vagy annak egy részét.

Erre egy szintén 2015. január 1-től hatályba lépett szabály teremt lehetőséget.

Amennyiben ugyanis a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzése során a NAV revizora azt az információt kapja, hogy az áru tulajdonosa ellen az adóhatóságnál végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazzon. Ezt követően az áru rendeltetési helyre érkezésénél a NAV a végrehajtható adótartozás erejéig le is foglalja az árut, vagy annak egy részét.

Tehát, ha az adószámla nettó egyenlege tartozást mutat, a végrehajtás bármikor megindítható. Érdemes tudni, hogy a végrehajtható tartozáshoz elég egy bevallott, de meg nem fizetett bevallás is, hiszen a bevallási határidőt követő naptól már a fizetendő adót tartalmazó bevallás is végrehajtható okiratnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az önadózás útján bevallott adót jó lesz határidőben megfizetni, mert ellenkező esetben egy gombnyomással – felszólítás, figyelmeztetés nélkül – megindíthatja a végrehajtási eljárást az adóhatóság, ami megteremti a hatósági zár, majd a későbbiekben a lefoglalás alkalmazásának lehetőségét is. Remélhetőleg a néhány ezer forintos tartozás és a néhány napos csúszás a befizetéssel nem fogja megalapozni a hatósági zár, és a lefoglalás alkalmazását.

Ugyanakkor számtalan kérdés vetődik fel, hogy az adóhatóság a közúti ellenőrzésekkor miként is fogja tudni alkalmazni a fizetési morál javítása, a fizetőkészség erősítése érdekében az új szabályt.  Ahhoz, hogy a későbbi jogviták száma ne szökjön az egekbe elengedhetetlen lesz annak azonnali tisztázása, hogy az áru a fuvarozás során, a hatósági zár alkalmazása időpontjában, illetve a rendeltetési helyre érkezéskor, a lefoglalás időpontjában jogilag kinek a tulajdonában van? Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez ugyanis az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása (birtokba vétel) is szükséges. Amennyiben azonban a vevő nem tudja birtokba venni az árut, akkor kérdéses, hogy az ő esetében folyamatban lévő végrehajtási eljárás megalapozhatja-e a hatósági zár alkalmazását?

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szabályozás alapján a végrehajtási eljárás elvileg bármilyen végrehajtási cselekménnyel megindul. Tehát amennyiben az adózó határidőre nem fizette meg az adókötelezettséget, és a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzéséről a NAV tudomást szerez, akkor elviekben azonnal végrehajtási eljárást indíthat és már kérheti is a hatósági zár alkalmazását.

Bár a jogi környezet támogatja az adóbeszedés hatékonyságának ilyen irányú növelését, remélhetőleg erre nem kerül automatikusan sor! Gyakorlati problémát vethet fel egyrészt, hogy az adótartozás fennállásának megállapítása minden esetben hibátlanul a lehető legmagasabb informatikai, technikai támogatás mellett sem lehetséges (pl. banki utalások, csekkes befizetések átfutása). Másrészt a szabályozás maga ad lehetőséget arra, hogy a NAV a végrehajtási eljárás megindítása, azaz a végrehajtási cselekmény foganatosítását megelőzően éljen a fizetési felszólítás lehetőségével. Végül, de nem utolsó sorban egy hatósági vita esetén az is kérdéses lehet, hogy mit is kell tekinteni folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt. Elég-e a zárlat elrendelését megelőző percben megnyomni egy gombot, ami egyúttal a végrehajtás elrendelését jelenti, vagy az önellenőrzési tilalomnál ismert fék analógiájára legalább a zár alá vételt megelőző napon már elrendeltnek kell lenni a végrehajtásnak? Sajnos ezen utolsó kérdésfeltevés csak teoretikus volt, mert ide vágó szabály híján biztosak lehetünk abban, hogy jogi akadálya nincs az azonnali gombnyomásnak. Talán a hatáskörrel való visszaélés lehet az egyetlen gát, de amire az ember ezen az úton végig is menne, addigra a gazdasági érdeksérelem helyreállítása nagyon sok energiát emésztene fel.

Így azok a vállalkozásoknak, akik még véletlenül sem akarnak ebbe a nem kívánatos helyzetbe kerülni, a jövőben nagy körültekintéssel kell odafigyelniük adószámláik mindenkori egyenlegére.

SZJA bevallás 2015

2015, január 29 - 16:00

Ki és milyen esetekben választhatja az egyszerűsített szja bevallási formát? Bejegyzésemben összefoglaltam a fontosabb tudnivalókat!

Ki választhatja az egyszerűsített bevallást?
Az a bevallás benyújtására kötelezett magánszemély választhatja ezt a bevallási formát, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást, vagy a munkáltatója nem vállalja annak elkészítését és adónyilatkozatot („söralátét”) sem nyújthat be, valamint megfelel a bevallási útmutatóban felsorolt feltételeknek.

A legfőbb feltétel, hogy az érintett adózó kizárólag munkáltatótól (kifizetőtől) szerzett 2014-ben jövedelmet és ebből a munkáltató kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, továbbá nem volt egyéni vállalkozó és nem származott mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele.

Nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha valakinek ingatlan vagy vagyoni értékű jog átruházásából is (vagy éppen kizárólag abból) származott jövedelme, vagy az adójáról rendelkezik (1 százalék), illetve családi vagy más kedvezményt érvényesít. Itt vannak még egyéb kivételek is.

Azok is választhatják ezt a bevallási módot, akik csak EKHO-s bevételt vagy csak osztalékjövedelmet szereztek vagy vállalkozásból kivont jövedelmük keletkezett, vagy tavaly egyszerűsített foglalkoztatás révén is szereztek bevételt.

Ki nem választhat egyszerűsített bevallást?
Nem kérheti az adóhatóság közreműködését egyszerűsített bevallással többek között az egyéni vállalkozó (kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét) és az a mezőgazdasági őstermelő sem, aki ebből a tevékenységéből adóköteles bevételt szerzett. Kizárja az egyszerűsített bevallást a privatizációs lízingből és az árfolyamnyereségből származó jövedelem is.

Nem tehet egyszerűsített bevallást a külföldi (nem magyarországi) illetőségű magánszemély sem, és az a magyar illetőségű magánszemély sem, akinek külföldön (is) adóztatható, adóköteles bevétele volt, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről (nem Magyarországról) származott. Azok tehát akik külföldön dolgoznak ezt a formát nem választhatják.

Február 17-ig kell nyilatkozni a NAV-nak
Az egyszerűsített bevallás választásáról nyilatkozni kell, mégpedig a 1353NY nyomtatvány kitöltésével, legkésőbb 2014. február 17-ig. A határidő jogvesztő, azaz aki eddig az időpontig nem juttatja el az adóhatósághoz – papíralapon aláírva, vagy elektronikusan az ügyfélkapun keresztül vagy személyesen – az nem élhet a lehetőséggel akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá. A nyilatkozat a NAV honlapjáról letölthető, de tartalmazza az adóbevallási egységcsomag is, és beszerezhető az adóigazgatóságok ügyfélszolgálatain is.

További teendők, határidők
Az egyszerűsített bevallást az adóhatóság készíti el helyettünk, az általunk megadott adatok alapján. A február 17-ig beérkezett nyilatkozatok és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása alapján a NAV megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetve a befizetendő adót. Ezek alapján ajánlatot tesz legkésőbb április 30-ig az adózónak és azt postán vagy elektronikusan (az ügyfélkapun keresztül) közli vele – a 1353E egyszerűsített bevalláson.

Mi mennyi? Mit mennyiért? Avagy, miért okoz a cafeteria után fizetendő közterhek kiszámítása nehézséget?

2015, január 29 - 09:00

Minden bizonnyal már Önök is túl vannak a 2015. évre szóló cafeteria nyilatkozatok leadásán, és az új számítási szabályok nem okoztak túlzott kellemetlenséget.

Sokan sok helyen próbálták meg megvilágítani, hogy minként is kell a gyakorlatban alkalmazni az új számítási szabályokat. Korábbi években már megtanultuk, hogy a béren kívüli juttatásoknál két dologra kell figyelni:

  1. az egyedi értékhatárokra, illetve
  2. az éves keretösszegre.

Azt is megtanultuk, hogy a törvényben meghatározott kereteken túl adott béren kívüli juttatások után az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó, magasabb adóterhelést kellett alkalmazni. Az éves keretösszeg 2014. december 31-ig 500 000 forint volt.

Az idei évtől a béren kívüli juttatások utáni adóteher kiszámításnál a nehézséget az okozza, hogy egyrészt ezt a kedvezményes adóterhelés mellett igénybe vehető éves keretösszeget 500 000 forintról levitték 200 000 forintra, másrészt a SZÉP kártyákra utaltatható összegek törvényi maximumának kihasználhatósága érdekében bevezetésre került egy új kategória: az évi 450 000 forintos rekreációs keret. A 200 000 forintos értékhatár sokaknak húsbavágó, hiszen havi szintre lebontva, ez már nem elég a két legsikeresebb juttatásnak, az Erzsébet utalványnak és a munkába járásnak az azonos feltételek szerinti adózásához sem.

Ráadásul annak érdekében, hogy a két keret, mármint a béren kívüli juttatások éves kerete és a rekreációs keret  egymástól ténylegesen elkülöníthető legyen a béren kívüli juttatásokat is két csoportra kellett osztani: SZÉP kártya juttatásokra és azon kívüli egyéb béren kívüli juttatásokra.

Mostantól nem mindegy melyik béren kívüli juttatásból, mennyit igényel a munkavállaló. Az idei évben a cafeteria keret egyes elemeinek optimális összeállítása valós anyagi előnyt hozhat.

Természetesen minderről csak akkor beszélhetünk, ha adott cégnél a cafeteria keret bruttó összegben (a juttatások utáni közterhek is a keret terhére vannak elszámolva) és az elérhető éves cafeteria keret nettó értékben eléri vagy meghaladja a 200 000, illetve a 450 000 forintot. Ha ezek a feltételek nem álnak fenn, akkor a módosult szabályok nem hoznak változást.

Az alábbi infografika szemléletesen mutatja be, hogy az egyes juttatás után hogyan alakul a munkáltatói adóter akkor, ha az adott juttatásra még alkalmazni lehet a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező adóterheket, illetve mennyi adót kell fizetni akkor, ha már nem alkalmazható a kedvező adószámítási szabály.

Az új cafetreia szabályozásnak azonban van egy kellemetlen hátulütője, ami szintén a törvényben található. Az éven belül megszűnő jogviszonyok esetében a munkaviszonyban töltött napokra arányosan kell meghatározni az éves keretösszegeket. Utólag tehát mindent újra kell kalkulálni.

A gyakorlati életben ezért nehezen lehet lemodellezni a jogalkotói szándékot. Az éves nyilatkozatokat mindenki év elején teszi meg. Azonban, ha az év másként alakul, a munkáltatókra egyrészt a pótlólagos adófizetésen kívül többlet adminisztrációs teher rakódik, másrészt könnyen előfordulhat, hogy a bruttó cafeteria keretből az adott munkavállaló végül többet kapott, mint amennyire időarányosan jogosult lett volna. Végül szélsőséges esetekben a korábban adott béren kívüli juttatások adóterhe a körülmények utólagos megváltozása miatt később megnőhet.

Kisebb horderejű kiigazítással ez utóbbi eset orvosolható lenne. A többi meg a jövő zenéje. Egy év múlva ilyenkor okosabbak leszünk, és talán megtudjuk, mennyire váltak be a mostani cafeteria változásokhoz fűzött elvárások.

Az EKAER rendszer próbaüzeme meghosszabbítása miatt még most mentesülni tud a kockázati biztosítékadási kötelezettség alól!

2015, január 27 - 14:10

Ahogy azt már előző blogomban írtam, a kockázatos termékek közúti fuvarozással együtt járó EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzéshez, vagy egyéb célú behozatalához, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéshez kapcsolódó biztosítékadási kötelezettség alóli mentesülés legegyszerűbb formája, ha a már 2 éve működő adózó szerepel a NAV által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Az adóhatóság az egyébként illetékmentes kérelem (KOMA) benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján veszi fel az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az előírt feltételeknek megfelel. Ez azt is jelenti, hogy maga a nyomtatvány benyújtása még nem fog mentesíteni senkit a biztosítékadási kötelezettség alól, a benyújtást követő hónap 10-ig várhat az adózó a mentesülésre.

Fontos ugyanakkor, hogy a kormány a piaci szereplők javaslataira figyelemmel 2015. március 1-ig meghosszabbította az EKAER próbaüzemét.

Mindez azt jelenti, hogy aki még január hónapban kéri a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételét, az – amennyiben megfelel az előző blogban már részletezett feltételeknek – február 10-én szerepelni is fog abban, így az EKAER rendszer élesben történő működésével, már nem kell ezen plusz kockázati biztosítékadási kötelezettséggel számolnia. Egyebekben már él a NAV EKAER szám kiadásához kapcsolódó kockázati biztosíték letéti számla (10032000-01601202).

Fontos még kitérni arra is, hogy előreláthatóan az EKAER szabályozás ismét módosulni fog. Nem tudni, hogy ez a módosítás csak pontosításokat, vagy érdemi változtatást is fog-e tartalmazni az EKAER szabályozásra vonatkozóan.  Addig is érdemes lehet a március 1-jére felkészülni.

 

2015. évi társadalombiztosítási változások

2015, január 27 - 08:00

Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban.

Főbb változások:

  • A pénzbeli ellátások számítása, a jövőben nem a cégek által nyilvántartott bérkartonok alapján történik, hanem a NAV felé benyújtott bevallások alapján (08/ M-es lap alapján). Így az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
  • Megváltozik a pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál figyelembe vehető időszakok számítása.
  • Megszűnik a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem közötti különbségtétel.
  • A baleseti táppénz számítási módja is változik. 2014.12.31.-ig a balesetet megelőző hónap keresete volt a számítás alapja. 2015.január 1.-től a táppénzhez hasonló módon 180 jövedelemmel ellátott napok száma és keresete lesz a számítás alapja.

A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra az ellátások. Ugyanis a NAV felé benyújtásra kerülő adatok kerülnek az OEP számára is továbbításra, ezzel elkerülhetővé válik, hogy más adat szerepeljen a foglalkoztatónál és más az OEP-nél.

Több, a pénzbeli ellátások kiszámításának alapjául szolgáló fogalom kerül pontosításra, illetve megváltoztatásra. Ezek közé tartozik például az irányadó időszak és a számítási időszak fogalmának pontosabb meghatározása.

Irányadó időszak: a folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, mely nem lehet korábbi a jogosultságot megelőző év első napjánál.

Számítási időszak: az irányadó időszakon belül a 48.§ (1)-(4) meghatározott időszak naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelmet vallottak be.

A táppénz kiszámítására vonatkozó szabályok
A táppénz kiszámítása 1997. évi LXXXIII. törvény 48.§

  1. Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48.§ A 1. bekezdése szerint folyamatos, azaz nincs 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.
    A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
  2. Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje és rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
  3. Ha nincs az irányadó időszakban 180 napi jövedelem, de van a jogosultság kezdő napjától 180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje és nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
  4. Ha a jogosultság kezdő napjától nincs  180 napi TBJ 5.§ szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a naptári napi alapját a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével (2015. évben 105 000 Ft) kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ebben az esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme.
  5. Új a  kedvezményszabály is, miszerint ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csed-ben,(tgyás) vagy gyed – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződése szerinti jövedeleménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítás folyamatos.
    Ezt a szabályt is csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
    A táppénz számításánál a százalékok nem változnak, mint ahogy a Csed (tgyás) esetében sem. /70 %/

A GYED alapjának kiszámítására ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a táppénz számításánál.

A 2015. január 1-je előtt született gyermekek esetében a csed-et (thgyas) és a gyed-et továbbra is kétféleképpen kell kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy a cseds-et a 2014-es és 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint, míg a gyed-et a 2015-ös és a 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint. A kedvezőbbet kell folyósítani.

Fontos még megemlíteni az önrevíziós hatásokat, mivel az ellátások kiszámítása a NAV felé benyújtott adatok alapján kerül számításra. Így ha azokba az ellátásra való jogosultságot megelőző egy éven belül utólag jövedelemadatok módosításra kerülnek, akkor a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni, a beadást követő 30 napon belül.
Ha a módosítás miatt magasabb lesz az összeg, akkor a különbözetet ki kell utalni, ha az meghaladja az 1.000 Ft-ot. Ha a módosítás miatt alacsonyabb összegben kerül megállapításra az ellátás, akkor a különbözetet a biztosított köteles visszafizetni a felróhatóságra tekintet nélkül. Nincs kamat, azonban mostantól bármelyik ellátásból vissza lehet tartani.

Továbbra sem változik az a szabály, miszerint a CSED (tgyás) mellett nem végezhető semmilyen keresőtevékenység. Nem jár a gyed, ha a jogosult a gyermek egy éves kora előtt keresőtevékenységet folytat. A táppénz maximum a minimálbér változása miatt 2015 január 1-jétől bruttó 7 000 Ft/nap.

Oldalak