Az adózás területén 2021-ben a koronavírus járvány elhúzódó gazdasági hatásai a szokottnál is több és összetettebb változást hoztak az adózásban. Most a 2021-ben megjelent törvénycsomagokat ismertetjük röviden.
Minimálbér, garantált bérminimum
2021-ben a megszokottnál jóval hamarabb megszületett a minimálbérről és a garantált bérminimumról a döntés, a minimálbér bruttó 200.000 Ft-ra emelkedik és 260.000 Ft lesz a garantált bérminimum összege.
| havi bruttó bér (havi nettó bér kedvezmények nélkül) | heti bruttó bér | napi bruttó bér | bruttó órabér | munkáltató havi költsége | |
| minimálbér | 200 000 Ft (133 000 Ft) | 45 980 Ft | 9 200 Ft | 1 150 Ft | 226 000 Ft |
| garantált bérminimum | 260 000 Ft (172 900 Ft) | 59 780 Ft | 11 960 Ft | 1 495 Ft | 293 800 Ft |
Az emelés mértéke az elmúlt öt évben nem volt két számjegyű – idén 19,5%.
Munkát terhelő adók
2022. január 1-től 4 százalékponttal csökken a munka közterhe.
A Szocho adó 15,5%-ról 13%-ra, azaz 2,5 százalékponttal csökken. Egyidejűleg megszűnik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Ez utóbbit utoljára 2022. január 12-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Csökken továbbá a kifizető által teljesítendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) mértéke is 2022. január 1-től az addigi 15,5%-ról 13%-ra.
Mérséklődik a kisvállalati adó 11%-ról 10%-ra.
A fentiekkel összhangban növekszik a kisvállalkozók ellátási alapja 102 ezer forintról 108 ezer forintra, a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig 170 ezer forintról 179 ezer forintra.
A koronavírus járvánnyal érintett egyes szektorokban tevékenységet végzőkre vonatkozó szektorális bértámogatási szabályok 2022. december 31-ig alkalmazhatóak.
Egyéb személyi jellegű adóváltozások
Adóvisszatérítés: Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede.
2022. szeptember 30-ig meghosszabbításra került a SZÉP-kártya alzsebek közötti átjárhatóság lehetősége, mely szerint a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően – bármely alszámlán lévő egyenleget elfogadhatja, illetve a kártyabirtokos azt felhasználhatja.
Törvénybe iktatják a távmunkával kapcsolatos SZJA szabályokat is, amellyel a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg. Igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10%-nak megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül ilyennek.
A kriptovaluták növekvő gyakorlati jelentőségének leképezéseként a hazai adószabályozásban egy új jövedelemtípussal, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemmel, mint ügyleti nyereséggel kell számolni. Ez a korábbinál nagyobb adóbiztonságot jelent, a magasabb adóterhet viselő egyéb jövedelem helyett a kriptovalutákból származó jövedelmeket innentől külön adózó jövedelemként kell kezelni, amely a tőkejövedelmekhez hasonlóan 15%-os SZJA adómérték alá esik, szociális hozzájárulási adó pedig nem merül fel vonatkozóan. A nyereségek mellett a veszteségeket is elismeri a jogszabály, és érvényesül az adókiegyenlítés elve. Az új rendelkezések 2022. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a kedvező szabályokat már 2021-re is lehet alkalmazni, továbbá a korábban megszerzett jövedelmekre átmeneti moratórium szabályok is vonatkoznak – viszont nagy elővigyázatosság ajánlott a szabályozásból kimaradó jövedelmek, és a kedvező adózási feltételek teljesítése érdekében!
Az átalányadózás 2022-től jelentősen átalakul és sok egyéni vállalkozó számára kedvezőbb adózási forma lesz a KATÁ-nál is. Könnyítés, hogy az adóelőleget csak az éves minimálbér felét elérve kell majd megállapítani. Az átalányadózás választásának küszöbértéke az eddigi 15 millió Ft helyett, az éves minimálbér 10-szerese lesz, (2022-ben 24 millió Ft). Változik továbbá a kiskereskedők átalányadózásának felső határa is. Az eddigi 100 millió Ft-ról az éves minimálbér 50-szeresére nő (2022-ben 120 millió Ft). A jövőben mindkét határérték a minimálbér mértékének növelésével arányosan emelkedik majd.
Jövőre lép életbe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye, vagyis, ha egy 25 év alatti munkavállaló havi bére a tárgyévet megelőző év júliusi bruttó átlagkereset alatt marad (2022-ben a 2021 júliusit figyeljük, ami 433.700 Ft volt), akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie ezután. A kedvezmény azokra a hónapokra jár, ameddig a fiatal még nem haladta meg a 25 éves kort. Ha a fiatal jövedelme meghaladja az átlagkeresetet, akkor csak a különbözet után kell személyi jövedelemadót fizetnie.
2022. január 1-től adómentes lesz a kifizető által biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített, kerékpár magáncélú használata (roller nem!). Nem feltétele az adómentes juttatásnak, hogy a vállalkozás érdekében is használja a magánszemély a kerékpárt, de a kerékpár nem kerül a munkavállaló tulajdonába.
Társasági adózást, különadókat, nemzetközi adózást érintő változások
2023-tól jöhet a globális minimumadó, az úgy nevezett két pilléres adóztatási mechanizmus a multinacionális vállalkozások adóztatásának egységesítésére.
Az első pillér biztosítja majd a multinacionális nagyvállalatok adókötelezettségének jövőbeni átcsoportosítását a székhely országából a jövedelemkeletkezés helyének országába – hazai tulajdonú vállalatcsoport nem érintett a kérdésben.
A második pillér pedig biztosítja a 15%-os globális minimumadót, azaz egységes minimális tényleges adókulcsot állapít meg a nagyvállalatok számára.
Általános forgalmi adó
A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jén hatályba lépett, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. Az elektronikus kereskedelem során a nem adóalany részére történő, határon átnyúló értékesítés esetében az értékesítő a letelepedésétől eltérő tagállamban az adófizetési kötelezettségének egy olyan rendszer segítségével tehet eleget, mely nem igényel regisztrációt ezen tagállamban. Hasonlóan egyszerűsödik a 150 euró alatti import küldemények utáni áfa megfizetése is. Ezek a szabályok egyszerűsítést jelentenek a vállalkozások számára, ugyanakkor ellenőrzési szempontból nehezebb helyzetet eredményeznek az adóhatóságoknak. A módosítás célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.
Az általános forgalmi adóalany külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. E kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be. A módosítás rendezi a követendő eljárást is arra az esetre, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik. Az adóhatóság hat hónapon belül dönt a kérelemről.
Az adóalap csökkenthető behajthatatlan követelés címen akkor is, ha
• a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt;
• adószáma törölve volt ekkor;
• az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;
• az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott a vevőre vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól a vevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről.
Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében megilleti viszonossági alapon a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok tekintetében az uniós jog alapján volt biztosított az áfa visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget.
Az ÁFA bevallástervezet bevezetését bizonytalan időpontra halasztották.
Helyi adók
Ha az Országgyűlés megszavazza – jövőre is automatikusan jár a helyi iparűzési adó alacsonyabb, maximum 1%-os adómértéke az érintetteknek.
Aki 2021-ben nem nyilatkozott adóelőleg mérséklésről, lehetősége van arra, hogy a 2022. évi előlegre vonatkozóan tegyen nyilatkozatot. Ebben az esetben a nyilatkozatban azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozó KKV-nak minősült 2021. évben vagy 2022. évben várhatóan annak fog minősülni a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti a NAV felé. A nyilatkozattétel határideje 2022. február 25., és az állami adó- és vámhatóságon keresztül lehet benyújtani. A NAV a nyilatkozatot továbbítja a vállalkozó székhelye és – az állami adó- és vámhatóság által ismert – telephelye szerinti önkormányzat(ok) részére. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók a 2022-ben kezdődő adóévben, valamint a 2021/2022-es év 2022-re esedékes előleg részleteinél is alkalmazhatják majd a kedvezményt.
Az így „meg nem fizetett” helyi iparűzési adó az uniós állami támogatási szabályok szerint állami támogatásnak minősül. Az adóelőny – a vállalkozó döntésétől függően – csekély összegű támogatásként vagy „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 11 számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként vehető igénybe. Amennyiben az adóelőnyt a vállalkozó átmeneti támogatásként kívánja igénybe venni (pl. kimerült a de-minimis keret), akkor erről 2022. február 25-ig nyilatkozatot kell tennie a NAV-on keresztül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság számára. Nem szükséges külön nyilatkozni abban az esetben, ha a vállalkozó csekély összegű támogatásként veszi igénybe az adóelőnyt.
Az elhúzódó Covid19-világjárvány negatív hatásainak mérséklésére a települési önkormányzatok jövőre sem vezethetnek be új helyi, települési adót, nem emelhetnek adómértéket és nem szűkíthetik a már meglévő kedvezmények körét. A korábban befagyasztott, 2020. december 2-án fennálló állapotot kell fenntartani.
Egyéb jelentős változások
Változnak a támogatásokat érintő számviteli szabályok is. Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatási pályázatoknál is egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. Ezekben az esetekben ezért gyakran előfordul, hogy egyes megvalósított eszközök a támogatással történő elszámolás előtt üzembe helyezésre kerülnek és utánuk terv szerinti értékcsökkenés kerül elszámolásra, míg a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek – az utólagos elszámolás miatt – csak az üzembe helyezést követően, akár több év múlva jelennek meg. Emiatt a támogatottnál egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz. A jogszabályváltozás 2022. január 1-jétől az összemérés elvének érvényesülése érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy ilyen esetekben a dokumentáltan, minden bizonnyal a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevétel időbeli elhatárolása megvalósulhasson, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.
Az adózás rendjét érintő szabályok között, törvényi szintre emelik a NAV adatigénylését. Ismét bővül tehát az adóhatóság információköre, amely nem csupán a SZJA-bevallási tervezethez nyújt támpontot, hanem a kockázatelemzési eljáráshoz és a végrehajtásokhoz is új muníciót szolgáltat. A NAV ezután megkereséssel fordulhat a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz és az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervekhez is.
Jó munkát 2022-ben is!
Kincs Beáta, Budapest, 2021.12.17.