Hírek

Tisztelt Ügyfeleink!

2023-ban ismét több alkalommal változtak az adózás szabályai, engedjék meg, hogy a legfontosabb változásokra felhívjuk figyelmüket.

Minimálbér, bérminimum

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére idén rendhagyó módon 2023. december 1-től került sor. 2024-re 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emeléssel kell tervezni a teljes munkaidőben dolgozók fizetése esetében.

(A minimálbér, azaz az államilag szabályozott legkisebb bér minden magyar munkavállalót megillet, a garantált bérminimum viszont csak akkor jár egy dolgozónak, ha a munkáltató a pozíció betöltéséhez végzettséget ír elő. Fontos, hogy a garantált bérminimum megállapításánál nem az egyén végzettsége a mérvadó, hanem a pozíció elvárása.)

A közfoglalkoztatottak bére a mindenkori minimálbér 50%-a.

2024	havi bruttó bér (havi nettó bér kedvezmények nélkül)	heti bruttó bér	napi bruttó bér	bruttó órabér	munkáltató havi költsége
minimálbér	266 800 Ft (177 400 Ft)	61 340 Ft	12 270 Ft	1 534 Ft	301 484 Ft
garantált bérminimum	326 000 Ft (216 800 Ft)	74 950 Ft	14 990 Ft	1 874 Ft	368 380 Ft

Személyi jövedelemadó

Béren kívüli egyes meghatározott juttatások

Megváltozik a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheinek a bevallási és megfizetési rendje haviról negyedévesre.

Az egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándékként juttatott adóköteles jövedelem évi maximális száma három alkalomra emelkedik az eddigi egyről (értéke a minimálbér 10%-át meg nem haladó lehet alkalmanként).

Adómentes juttatásnak minősül majd a juttató által vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adott, a törvényben meghatározott borászati termék (palackozott, oltalmi megjelöléssel ellátott), azzal a kitétellel, hogy azt borászatban kell beszerezni, és az ajándékozónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és termék felhasználásának módja.

Adómentes juttatások

Újdonság az adómentes juttatások körében az induló vállalkozásban munkavállaló vagy vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető tagsági jogot megtestesítő részesedés (pl. üzletrész, részvény), abban az esetben, ha a megszerzett jogot vagy részvényt a szerző legalább 3 évig nem értékesíti.

Maga az induló vállalkozás is új fogalom a törvényben, olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikró- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

Adómentessé válik a számsorsjátékokon elért nyeremény (pl: lottó, kenó, stb).

Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése miatt változnak a személyi jövedelemadó egyes területei, akit ez érint, érdemes utánanézni a részleteknek.

Társadalombiztosítás

Harmadik országi állampolgárok kiküldetése

A módosítások alapján a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, így a szociális hozzájárulási adó alapjának is.

Bizalmi vagyonkezelés

A módosítás az eddigi bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatást vezet be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adókötelezettség keletkezik majd abban az esetben, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére juttatnak bevételt a kedvezményezettnek és a juttatást megelőző 5 évben történik olyan vagyonátadás, aminek során a juttatott vagyonelemeket felértékelték és emiatt eszközérték növekmény keletkezett.

Ez a változás csak a 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőket érinti, s ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a jelzett dátumot követően létrejött magánalapítványok esetében is.

Másodállású vállalkozó

Az előzetes tervek ellenére mégsem került bele az elfogadott törvénycsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékfizetési kötelezettség. Az eredeti javaslatcsomag a bevételtől függetlenül járulékfizetést írt volna elő a másodállású vállalkozóknak, akiknek a minimálbér 30%-a után kellett volna a Tb járulékot (18,5%) megfizetni minden hónapban, függetlenül attól, hogy volt-e az adott hónapban bevételük vagy sem.

Szociális hozzájárulási adó

Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre. A módosítások értelmében csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, az EGT tagállamok állampolgárai után, és a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lehet majd ezt érvényesíteni. 

2023. december 31-jétől nem érvényesíthető egyszerre a kutatás-fejlesztési tevékenység után a szociális hozzájárulási adókedvezmény és a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezménye.

Egyszerűsített foglalkoztatás

2024-től az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő külön közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, fontos, hogy a közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.

Társasági adó

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye

A globális minimumadó miatt egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be 2023.12.31-el, ami alternatívája lesz az eddig elérhető K+F adóelőnyöknek.

Az elszámolható költségek köre szűkebb lesz, mint amit az adózók a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek.

A kedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, amihez még további euró alapú felső határértékek kapcsolódnak majd a felmerülés évében és az azt követő 3 évben.

Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és segítségével akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.

Bejelentett részesedés

A törvénymódosítás, a globális minimumadó bevezetésével összhangban, egyszeri lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, utólag bejelentse az adóhatósághoz, és 2023-tól bejelentett részesedésként vegye ezeket figyelembe. Ezzel ezek későbbi elidegenítése akár adómentes is lehet.

Ellenőrzött külföldi társaság

A módosításokkal általánosabb szabályok mentén határozzák meg az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, így kevésbé fog kötődni Magyarország az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményeihez. A rendelkezés életbelépésétől bármely olyan külföldi személy minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az EKT-tól szerzett jövedelmek és nekik kifizetett költségek kedvezőtlenebbül adóznak, és bizonyos esetekben speciális nyilvántartás/dokumentáció készítésére is szükség lesz.

Vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások

A módosítással kiegészül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Nem lesznek levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla avagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.

Kapcsolt vállalkozások definíciójának pontosítása

A társasági adó törvény szerint bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25 százalék részesedés vagy jogosultság a kapcsolt jelleg megállapításához, viszont ez csak a közvetlen anya-leányvállalat viszonyban lévő vállalkozások esetében volt alkalmazható. A módosítás kiterjeszti a definíciót és bizonyos esetekben testvérvállaltok között is lehetővé teszi, hogy a 25 százalékos részesedés már kapcsoltságot eredményezzen.

Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye 

Átalakul az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere. A módosítások bevezetik a „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához.

Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20%-al kell javulnia az energiahatékonyságnak. Emellett több részletszabály és fogalom is pontosításra kerül a kedvezménnyel kapcsolatban.

Kisvállalati adó (KIVA)

Összhangba kerül a KIVA alap meghatározása során a doktori képzésben résztvevők után érvényesíthető kedvezmény összege a szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-től hatályos kedvezmény összegével, ami maximum a minimálbér kétszerese.

A cégforma-váltást megelőző nappal megszűnik a KIVA alanyiság, ha a KIVA alany zRt. nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul.

A KIVÁ-ból való kikerülés esetén az adózónak a hatályos szabályok szerint 2 évig nincs lehetősége újra a KIVÁ-t választani adózási formaként. Ezt most módosítják, amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor a jogutód(ok) 15 napon belül ismételten választhatja(k) a KIVA-alanyiságot. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe.

Általános Forgalmi Adó

eÁfa és M2M adatszolgáltatás bevezetése

Az adócsomag részletes rendelkezéseket tartalmaz a NAV által biztosított eÁfa rendszerre vonatkozóan. 2024. január 1-jétől az adóalanyok a jelenleg használatos hagyományos áfabevallási nyomtatványok (ÁNYK) mellett az eÁfa rendszeren keresztül és az M2M adatszolgáltatás keretében is benyújthatják áfabevallásukat.

Mindkét esetben, az így elkészített adóbevallások csak az adózó jóváhagyásával tekinthetők véglegesítettnek (ellentétben az eSZJA-val, ahol nem szükséges a jóváhagyás).

Megjegyzés: Könyvelőirodánk az új rendszert tanulmányozza, teszteli, és az új módszerrel elkészített eÁfa bevallások helyességét ellenőrzi.

E-pénztárgép

Az e-pénztárgép rendszer bevezetésére tekintettel új rendelkezések kerülnek bevezetésre a nyugtákra vonatkozóan. Az adóalanyok például kötelesek lesznek feltüntetni az e-nyugtán a termékek vagy szolgáltatások megnevezéseit és az adómentességre való utalást. Másrészt az adócsomag új adatszolgáltatási kötelezettséget is bevezet, amelyet az e-nyugták esetében valós időben, más bizonylatok esetében pedig 3 napon belül kell jelenteni. A tervek szerint az e-Nyugta rendszer keretében bármilyen digitális eszköz használható lesz majd a nyugták kibocsátására.

A módosítás bevezeti továbbá a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, amely lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy a számlához hasonlóan nyugtát javító bizonylatot állítsanak ki.

Virtuális rendezvények

Az adócsomag a héa-irányelvnek való megfelelés érdekében a teljesítés helyére vonatkozó szabályokat is módosítja 2025. január 1-től a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási eseményekkel és rendezvényekkel kapcsolatban. A változások szerint, ha egy kulturális, művészeti, tudományos rendezvényen való részvétel virtuális, az ügyletet az igénybe vevő országában kell adóztatni (eddig ilyen esetekben „csak” a rendezvény helyszíne számított teljesítési helynek, ami virtuális események esetén azt eredményezte, hogy – a főszabálytól eltérően – a szolgáltatás nyújtója szerinti országában volt a teljesítési hely.)

Továbbá ilyen jellegű online szolgáltatások nyújtása nem adóalanyok részére a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany lakóhelye szerint adózik majd.

Fogtechnikai tevékenység és betegszállítás

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a fogtechnikusok vagy fogorvosok által nyújtott szolgáltatások és a fogászati protézisek értékesítése adómentességre jogosultak.

Kiterjeszti továbbá a mentesség hatályát, ezzel a közszolgáltatónak nem minősülő szolgáltatók általi beteg- és sérültszállítása szintén adómentes, feltéve, hogy a szolgáltató a szállítást speciálisan erre a célra felszerelt járművel végzi.

Adókulcs módosítások

Az adócsomag az anyatej-helyettesítő tápszerek és az anyatej-kiegészítő tápszerek besorolását, amelyekre az 5%-os kedvezményes áfa-kulcs vonatkozik majd. Emellett 18%-os áfakulcs alá sorolja a desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudikat.

Ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása 

Az ingatlannal kapcsolatos építési-szerelési és egyéb szolgáltatások után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Eddig ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevőjének kellet nyilatkoznia a fordított adózásról, azonban 2024. január 1-től már, ha a hatósági engedély vagy bejelentés az szolgáltatás nyújtójának tevékenységéhez kapcsolódik, akkor megfordul a nyilatkozattételi kötelezettség és a szolgáltatásnyújtóját fogja terhelni.

Alanyi adómentesség az EGT tagállamokban

Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a magyar adóalany is válassza az EGT bármelyik tagállamában az alanyi adómentességet, amennyiben az éves árbevétele a térségben nem haladja meg a 100 ezer eurót. Így a kisebb magyar vállalkozások versenyhátránya csökken az európai piacokon a másik tagállamban alanyi adómentes minőségben működő vállalkozásokkal szemben. Ugyanakkor a külföldi adóalanyok is választhatják majd az adómentességet a belföldön végzett ügyletek tekintetében.

Helyi iparűzési adó

Növekszik az adótartozás értékhatára, ami után a helyi önkormányzat közzé teheti az adósok adatait. 90 napon túl fennálló tartozás esetén az eddigi 100.000 Ft-ról az értékhatár 500.000 Ft-ra növekszik.

Bekerülnek a törvénybe a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmak, továbbá az érintett adózók esetében a nettó árbevételt és az eladott áruk beszerzési értékét úgy határozzák meg, hogy a visszaváltási díj egyiknek sem lesz része, ezáltal biztosítják az összhangot a számviteli szabályokkal. 

A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él társasági adókedvezménnyel a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel, akkor 2023. december 31-étől a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Reklámadó

A reklámadó felfüggesztését további egy ével meghosszabbítják 2024. december 31-ig.

Adózás rendje, Adóigazgatás rendtartása

E-pénztárgép

Az adócsomag számos általános és technikai rendelkezést tartalmaz a 2024. július 1-jétől bevezetésre kerülő úgynevezett e-pénztárgép rendszerek használatának feltételeiről. A tervek szerint ezek az új típusú e-pénztárgépek a jelenlegi online pénztárgépek helyébe lépnek. Az e-pénztárgépek segítségével a vásárlásokról elektronikusan állítanak majd elő nyugtákat, amelyeket a vásárlók egy erre a célra fejlesztett mobiltelefonos alkalmazásból tölthetnek majd le. Az új rendszerben a nyugtákat csak elektronikusan állítanák ki, és a vásárlók csak egy másolati papíralapú példányt kérhetnének az eladótól. Az új szabályok meghatározzák a NAV jogosultságait és azt is, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése.

Csatlakozás áfa-csoporthoz

Az adócsomag szerint a tevékenységüket az év során megkezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 napon belül kell benyújtaniuk a csoportos adóalanyisághoz való csatlakozásról szóló kérelmüket. Eddig a bejelentkezéssel egyidejűleg kellett ezt megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

Adótartozással rendelkezők listája

Felülvizsgálják az adótartozással rendelkező adóalanyok listájára vonatkozó szabályokat, mind a központi, mind az önkormányzati adóhatóságok vonatkozásában. A jövőben, kérelemre nyolc napon belül lehet majd töröltetni az adózót a közzétételi listáról, ha a fizetési kötelezettségét vagy adótartozását rendezte.

Végelszámolás alatt állók észrevétele

Az adózók joga tovább bővül azzal, hogy a módosítás megteremti a lehetőségét, hogy a

végelszámolás során is élhessenek az adózók észrevétellel. Erre az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül lesz lehetőségük.

Kötelező visszaváltási rendszer

2024. január 1-től bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere, a DRS. A kötelező visszaváltási díjas rendszer feladatokat ró mind a gyártókra, mind a forgalmazókra, a regisztrációt 2023.11.15-ig kell megtenni. 

További információ: https://mohu.hu/visszavaltasi-rendszer

Kincs Beáta, 2023.12.13

Tisztelt Ügyfeleink!

2022-ben rekordot javítottak a jogalkotók az adózás szabályainak módosítási gyakoriságában: a szokásos nyári és őszi változtatások mellett számos kormányrendeletben felülírták az adótörvényekben szereplő előírásokat. Engedjék meg, hogy a legfontosabb változásokra felhívjuk figyelmüket.

Minimálbér, bérminimum

A magyar munkajogi szabályok megállapítják, hogy a mindenkori minimálbérnél kevesebbet egyetlen munkáltató sem fizethet az alkalmazottainak – nem ugyanazt jelöli azonban a minimálbér és a garantált bérminimum fogalma.

A minimálbér, azaz az államilag szabályozott legkisebb bér minden magyar munkavállalót megillet (a közfoglalkoztatottak bére a mindenkori minimálbér 50%-a), a garantált bérminimum (más néven szakmunkás minimálbér, diplomás minimálbér) viszont csak akkor jár egy dolgozónak, ha a munkáltató a pozíció betöltéséhez végzettséget ír elő (pl. szakképzettség, érettségi, szakirányos diploma stb.). A garantált bérminimum megállapításánál nem az egyén végzettsége a mérvadó, hanem a pozíció elvárása. Egy diplomás is kaphat sima minimálbért, ha a pozíció nem ír elő végzettséget.

2023	havi bruttó bér (havi nettó bér kedvezmények nélkül)	heti bruttó bér	napi bruttó bér	bruttó órabér	munkáltató havi költsége
minimálbér	232 000 Ft (154 280 Ft)	53 340 Ft	10 670 Ft	1 334 Ft	262 160 Ft
garantált bérminimum	296 400 Ft (197 106 Ft)	68 140 Ft	13 630 Ft	1 704 Ft	334 932 Ft

Személyi jövedelemadó

Egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozók 2023. január 1-jétől az ideinél előnyösebb feltételekkel választhatják az átalányadózást. A jövő évtől az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel összegétől függetlenül választható.

– Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a minimálbérhez kötött a bevételi értékhatár.

Ennek megfelelően a 2023. évi bevételi határ éves szinten:

– általános esetben: 27 millió 840 ezer forint (232 000 x 12 x 10)

– kiskereskedőknél: 139 millió 200 ezer forint (232 000 x 12 x 50)

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.

Adómentesség

Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ez az összeg 2023-ban 1 millió 392 ezer forint.

Az adómentes szabály értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetni:

– 40 százalékos költséghányadnál 2 millió 320 ezer forint,

– 80 százalékos költséghányadnál 6 millió 960 ezer forint,

– 90 százalékos költséghányadnál 13 millió 920 ezer forint bevételig.

Szjaelőleg-fizetési kötelezettség

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 2023-ban az 1 millió 392 ezer forintot.Ha az adóelőleg-alap meghaladja ezt az összeghatárt, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.

Ingatlan szerzési értéke

Az szja-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely szerint a házassági vagyonközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan esetén a szerzési időpont mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.

Csoportos személyszállítás

Adómentessé válik a bérelt vagy lízingelt járművel végzett csoportos személyszállítás, ha az megfelel a törvényi feltételeknek, így a szállítás a munkavégzés érdekében történik, és legalább négy munkavállaló szállítása történik (vagy akár kevesebb, ha további feltételek fennállnak).

Megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) alszámlái

A rendelkezés felülírja az eddigi alszámlák („zsebek”: szálláshely, étkezés, szabadidő) értékhatáraira vonatkozó előírásokat, így az adókötelezettség ezentúl csak a rekreációs keretösszeghez igazodik.

Az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

Tovább bővül a családi adórendszer, és nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak.

A 30 év alatti anyák kedvezményét tehát az a fiatal anya veheti igénybe, aki 25. életévét betöltötte, a jogosultság megnyílásakor nincs még 30 éves és családi kedvezményre 2022. december 31-t követően válik jogosulttá, például várandóssága 2022. december 31-t követően éri el a 91. napot, vagy gyermeke 2022. december 31. után születik meg. A kedvezmény csak a nem önálló tevékenységből szerzett jövedelem után jár, felső határa 2023-ban 499 952 Ft (havibér), ami 74 993 Ft Szja-megtakarítást jelent.

Társasági adó

Elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-kedvezmény

Változnak az elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-kedvezményre vonatkozó szabályok. Az adóalap-csökkentő tétel csekély összegű (de minimis) támogatásként vehető majd igénybe a csoportmentességi rendelet változására tekintettel. Ezt a rendelkezést először a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásban kell alkalmazni, a már benyújtott bevallások tekintetében önellenőrzés útján.

Tao-csoport

A törvény 2023-től pontosítja a tao-csoportra vonatkozó egyes rendelkezéseket is. Ennek alapján a csoportos adóalanyiság megszűnik a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, végelszámolás vagy felszámolási eljárás hiányában pedig az adózó megszűnése napján is. A törvény új határidőt állapít meg a csoporttagság megszűnése miatti társaságiadóelőleg-bevallás határidejével kapcsolatban is. A bevallást ezentúl a csoporttagság, illetve a csoportos társaságiadó-alanyiság megszűnésére okot adó körülmény bekövetkezte utáni 30 napon belül kell benyújtani.

Elhatárolt veszteség

Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még fel nem használt elhatárolt veszteséget is legfeljebb a kamatlevonási korlátozási szabályok figyelembevétele nélkül számított adóalap 50 százalékával szemben érvényesíthetik az adózók. A rendelkezés az adózó választása szerint első alkalommal már a 2021. december 31-ét követően kezdődő adóévre is alkalmazható.

2023-tól amerikai dollárban és euróban is megfizethető már a társasági adó, amely azonban nem érinti azokat előírásokat, melyek szerint az adót megállapítani és bevallani forintban szükséges. A devizában történő társasági adófizetés bejelentéshez kötött.

Transzferár szabályozás

Bár a transzferár-nyilvántartásokat továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani a társasági adóbevallással egyidejűleg, ugyanakkor egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat: a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. Ráadásul a naptári éves adózóknak ezt már a 2022-ről szóló bevallásban is teljesíteni kell majd!

Kis könnyítés várható abban, hogy a nyilvántartás készítésre vonatkozó értékhatárt megduplázzák és így évi 100 millió Ft-ra emelik. Az adatszolgáltatás a Tao bevallásban azonban rendkívül részletesre várható.

A helyes tartalommal történő adatszolgáltatás minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hiszen elsődleges célja az adóhatósági kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás lesz.

Mindezek mellett ne felejtsük el a jelentősen emelkedő transzferárazással kapcsolatos mulasztási bírságokat sem. A nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedett.

A változó transzferár szabályok a nyilvántartások szakmai tartalmát is szigorítják.

Sok cég él abban a hitben, hogy a szabályok rá nem vonatkoznak, nem éri el azt a méretet, illetve eléri, de elég, ha az anyacég megfelel, és neki van szabályozása. Kérjük körültekintően járják körül a témát és amennyiben mégis érintett a cégük, készüljenek fel! Ehhez a témához kérjük mindenképpen olvassák el az alábbi cikket!

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20221213/magyar-cegek-tomegei-vartak-erre-megjottek-az-uj-transzferar-szabalyok-584860

Általános forgalmi adó

Törvényi szintre emelkedett az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adómérték alkalmazásáról szóló rendelet – amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.

További ingatlanügyletekhez kapcsolódó változások

• Adóalanyiság keletkezik a rendeltetési, vagy rendeltetési egység számának megváltozásával létrejövő új ingatlan esetén

• Fordított adózás kiterjesztése azokra az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatásokra, amelyek az ingatlanok bármely hatósági engedélyhez vagy bármely hatósághoz történő bejelentéshez kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, továbbá bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatásra irányulnak.
• 5 %-os adómérték 2028. december 31-ig, amennyiben az építése engedély végleges 2024. december 31-én

Fordított adózás

Összhangban az Európai Uniós szabályozással, egyes gabonatermékek, acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalmi értékű jog (kibocsátási egység) átengedése esetében a fordított adózás szabályai továbbra is alkalmazandóak maradnak 2026. december 31-éig.

Várható változások az ÁFA témakörében

M2M eÁFA

Az adóhatóság tájékoztatása szerint az áfabevallások teljesítéséhez a közeljövőben három rendszer fog működni egymással párhuzamosan. Az M2M opcióval készülő áfabevallás jóval több információt tartalmaz, mint a jelenlegi ÁNYK-s áfabevallás. Az M2M XML-ben a vállalat az áfaanalitikáját és további információkat is benyújt a NAV részére, míg jelenleg ezeket most az adóhivatal csak az áfabevallás benyújtása után indított jogkövetési-vagy adóellenőrzésben tudja megszerezni. Az új rendszer tesztüzemben, jó ideig egyszerre fut a most „főútvonalnak” tekintett ÁNYK áfabevallással.

e-nyugta

A gazdaságfehérítés újabb lépéseként, figyelemmel környezettudatossági szempontokra is, a törvény előkészíti az e-nyugta bevezetését, kiterjesztve a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget azokra az esetekre is, amikor a nyugtát hatóság által engedélyezett, pénztárgéptől eltérő technikai megoldással (akár elektronikusan) állítják ki.

eMAP:

A javasolt intézkedés célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeit. A tervek szerint ezt a problémát egy valóban egycsatornás, eseményalapú adatszolgáltatási rendszer tudná megoldani, amely természetes módon képes beépülni a foglalkoztatók bérszámfejtési folyamatába.

Helyi iparűzési adó

Hasonlóan a társasági adóhoz, a helyi iparűzési adó is megfizethető euróban és amerikai dollárban 2023-tól. Ebben az esetben is kiemeljük, hogy az adó megállapítása és bevallása továbbra is forintban kell, hogy történjen. Az iparűzési adó esetében bejelentés megtétele nem szükséges.

Megújul és egységes lesz az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módja. Ez a mikrovállalkozásoknak, illetőleg egyéni vállalkozóknak jelent könnyebbséget.

Az új szabályt bármely iparűzésiadó-alany alkalmazhatja, akinek adóévi bevétele maximum 25 millió forint (kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetében maximum 120 millió forint).

A könnyített adóalap-megállapítás alkalmazását be kell jelenteni az adóév 5. hónapjáig az előző évre vonatkozó adóbevallásban.

A székhely, telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzésiadó-alap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz, az alábbiak szerint:

– 12 millió Ft bevételig az iparűzésiadó-alap 2,5 millió Ft.

– 12-18 millió Ft közötti bevételi sávban az iparűzésiadó-alap 6 millió Ft.

– 18-25 millió Ft-ig közötti bevételi sávban az iparűzésiadó-alap 8,5 millió Ft.

Kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetében 120 millió forint bevételig 8,5 millió Ft lesz szintén az iparűzési adó egyszerűsített alapja.

A módszer alkalmazása önkéntes, amely cég ezzel a döntéssel nem él, továbbra is választhatja az adóalap kimunkálását, és az annak megfelelő adóbevallás benyújtását.

A tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak arányosítania kell a bevételi értékhatárt.

Szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás

Az iparűzési adó alapjának a szokásos piaci árra való tekintettel történő csökkentése mostanáig csak akkor volt lehetséges, ha a vállalkozó rendelkezett a vele szerződő kapcsolt fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel megnövelte az iparűzési adó alapját vagy az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során azt figyelembe vette. A törvény 2023. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az a fél, amely a kapcsolt ügylet során az ellenértéket nem az iparűzésiadó-alapba tartozó tételként számolta el (pl. igénybe vett szolgáltatásként), és így nem kell vele az adóalapját megnövelnie, mégis kiadhatja a partnere adóalap csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot.

Illetékek

2023-ban lehet utoljára illetékbélyeggel megfizetni az eljárási illetéket. A fel nem használt illetékbélyeg visszatérítése 2029. december 31-éig lehetséges.

A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás a jelenleg még hatályos szabályok szerint mentes a visszterhes vagyon átruházási illeték alól, ha a kötelezettség keletkezése napján a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan eladása, saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Ez a szabály önmagában visszaélésekre adott okot, ezért a mentesség feltétele szigorodik: a jövőben a vagyonszerzőnél az előbb említett tevékenységből eredő árbevételnek el kell érnie a társaság összes árbevételének legalább a felét (tényleges főtevékenység).

Egyéb adónemek

A reklámadót további egy évre felfüggesztették, így 2023. december 31-ig az adó mértéke továbbra is 0% marad.

A cégautóadó 2022. július 1-jétől mintegy a duplájára nőtt.

A fentieken túl egyes eljárási és igazgatási szabályok is módosultak. A pénztárgépek kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegése esetén az adóhatóság mérlegelési jogköre bővül, így a csekély súlyú ismételt mulasztások esetén elkerülhető az üzletbezárás szankciója, amely nem volt minden esetben arányos az elkövetett jogsértéssel (így például párszáz forint értékű kasszaeltérés esetén).

2023.01.05. Kincs Beáta

Tisztelt Ügyfeleink!

Az adózás területén 2021-ben a koronavírus járvány gazdasági hatásai a szokottnál is több és összetettebb változást hoznak. A nyári és az őszi törvénycsomagokat ismertetjük röviden. Összefoglalónk nem teljes körű, de reméljük, jó kiindulópontot találnak benne 2021-es évük tervezéséhez. A változások kapcsán igény szerint konzultációkat tartunk, kérjük jelezzék, ha erre igényt tartanak.

Minimálbér, garantált bérminimum

A munkaadók és munkavállalók egyeztetése még folyamatban van, de várhatóan 5-6%-os minimálbér emelkedésre kell számítani jövőre.

Ezt azt jelenti, hogy 2021-ben bruttó 170.000 Ft-ra emelkedhet a minimálbér és 222.000 Ft-re a garantált bérminimum összege.

A bruttó 170.000 Ft esetében 113.050 Ft, a bruttó 222.000 Ft esetében pedig nettó 147.630 Ft összegű bért vihetünk haza a (családi, személyi) és egyéb adókedvezmények figyelembe vétele nélkül.

Fontos azonban, hogy végső döntés ezügyben még nem született meg, így a pontos számokat a napi híradásokból érdemes figyelemmel követni.

Társasági adó

Fejlesztési tartalékképzés

A fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső korlátja megszűnik, azaz a vállalkozások korlátozás nélkül helyezhetik ilyen címen lekötött tartalékba az éves adózás előtti eredményüket és csökkenthetik ezáltal akár nullára az adott évben esedékes társasági adót. A fejlesztési tartalék felhasználásának szabályai és következményei változatlanul érvényesek, így továbbra is egy halasztott adófizetésről beszélhetünk.

Telephely szabályok

Kettős adóztatási egyezmény hiányában a külföldi cégeknek Magyarországon foglalkoztatott munkavállalójuk vagy más jogviszonyban tevékenykedő dolgozójuk révén mindenképpen telephelyük keletkezik Magyarországon, ha a külföldi cég a magánszemélyen keresztül nyújt egy 12 hónapos időszakban legalább 183 napon keresztül szolgáltatásokat (függetlenül attól, hogy ez egy adott fizikai helyhez kapcsolódik, vagy sem). Így a változó munkahelyen vagy homeoffice-ban dolgozók révén is keletkezhet telephely.

Egyezményes ország esetén megerősíti a törvény, hogy az egyezményben szereplő telephely fogalom az irányadó – ahol sok esetben szintén előfordulhat a fentihez hasonló körülmények esetén, hogy telephely keletkezik.

 

Energiahatékonysági beruházások

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások közül a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi beszerzések után már nem érvényesíthető adókedvezmény, kivéve egyes nagy rakodóterű személygépkocsikat.

Ellenőrzött külföldi társaság

Az ellenőrzött külföldi társaság státuszhoz kapcsolódó speciális adóalap-növelési kötelezettség alól jelenleg kivételes esetekben mentesülni lehet, rendeletben fogják azonban megállapítani azon ún. nem együttműködő államok listáját, amelyekre ezek a kivételek nem vonatkoznak.

Behajthatatlanná váló követelés kapcsolt vállalkozások esetében

A jövőben nem lesz már szükség a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentésre. Helyette az adózó az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell, hogy vezessen.

KIVA

A KIVA adókulcsa 2021-től 11%-ra csökken a jelenlegi 12%-ról.

A KIVA rendszerbe történő belépés bevételi értékhatára 1 Mrd Ft-ról 3 Mrd Ft-ra, a kilépési értékhatár pedig 3 Mrd Ft-ról 6 Mrd Ft-ra emelkedik. A létszámkorlátra vonatkozó korlátok továbbra is változatlanok, azaz 50 főig lehet belépni és 100 főig lehet a rendszeren belül maradni. A számítások elvégzésekor a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni.

Változás, hogy a jövőben bent maradhat a KIVA rendszerében az az adózó, amely az adóév végén fennálló, 1 millió Ft-nál nagyobb adótartozását a kizárásáról szóló határozat véglegessé válásáig megfizeti.

Pontosítják a KIVÁ-ról a társasági adóra történő áttéréskor a nyereség leadózására és a veszteség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat, így nem marad adózatlanul az utolsó KIVA évben megtermelt nyereség, hanem az is a TAO rendszerén belül kerül adóztatásra, illetve az utolsó KIVA időszakban keletkezett veszteséget is figyelembe lehet venni a TAO-n belül.

KATA

2021. évtől jelentősen szigorodnak a KATA szabályok.

2021. január 1-jétől 40%-os büntető adót vezetnek be az olyan cégek számára, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket. 

Belföldi kifizető esetén az adó a kifizetőt terheli, míg külföldi vállalkozástól kapott bevétel esetén a KATÁS személy fizeti meg az adót, amelyet a bevétel 71,42%-a után kell felszámítani, azaz úgy kell tekinteni, hogy a kapott bevétel már tartalmazza a 40%-os adót.

A költségvetési szervtől származó bevétel kivételt képez a 40%-os extra adó alól. Ellenben a KATÁ-s vállalkozó kapcsolt vállalkozástól származó bevételét is 40%-os extra adó terheli. A belföldi kifizetőnek ebben az esetben is levonási kötelezettsége van, külföldi kifizető esetén pedig az adót a KATÁ-s vállalkozás rendezi.

A 40%-os adóval sújtott részt nem kell a KATA rendszer általános 12 millió forintos értékhatárába beszámítani.

Személyi jövedelemadó

Személyi kedvezmények

A külön jogszabály alapján súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségben szenvedők, ill. a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemélyek az összevont adóalapjukat jövőre havonta a minimálbér 1/3-ával csökkenthetik (2020-ban adókedvezmény formájában érvényesíthető mértéke a minimálbér 5%-a volt).

A kedvezmények érvényesítési sorrendje: első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény.

Munkáltatói juttatások

Az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer Ft lesz jövőre a költségvetési szerveknél is, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.

A veszélyhelyzettel összefüggő törvénymódosítások alapján 2021. június 30-ig az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 400 ezer, más munkáltatónál 800 ezer forint marad, továbbá a 2020.04.22. és 2021.06.30. között munkavállalói SZÉP Kártya számlákra utalt béren kívüli juttatásokat nem terheli szociális hozzájárulási adó.

A szociális hozzájárulási adómentesség is fél évvel meghosszabbodik, azaz csupán 2021. június 30-át követően tér vissza a szociális hozzájárulási adó, ekkor is csak 15,5% mértékben.

Szintén a veszélyhelyzeti intézkedésekhez kapcsolódott az adómentesen adható járványügyi szűrővizsgálat bevezetése, a már adómentes védőoltás mellett.

Általános forgalmi adó

Online adatszolgáltatás

A korábbi tervekkel összhangban 2021. január 1-jétől (3 hónap türelmi idő mellett) véglegesen kiterjesztésre kerül az online számla adatszolgáltatás rendszere, immár a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlák tekintetében is.

2021 júliusától pedig az adóhatóság a rendelkezésére álló számla információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa bevallási tervezetet. A tervezetben megállapítják a fizetendő adót, valamint javaslatot tesznek az áthárított előzetesen felszámított áfa alapján a levonható adóra is. A tervezet adatait az adózónak kell majd szükség szerint módosítania, javítania. Az szja bevallás tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfa bevallási tervezet csak annak kifejezett elfogadásával válik majd valódi bevallássá.

A szakmában komoly viták folynak a tervezet hatékonyságáról és lehetséges adminisztráció csökkentő hatásáról. Az biztos, hogy maga a számlák könyvelésének kötelezettsége nem szűnik meg, s a tervezet elfogadását, véglegesítését mindenképpen komoly ellenőrzési munka kell majd megelőzze.

EKÁER

2021. január 1-jétől az EKÁER szempontból kockázatosnak nem minősülő termékek esetében teljesen megszűnik majd a jelentési kötelezettség. A jövőben már csak a megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó ún. „kockázatos termékek” tartoznak az EKÁER hatálya alá. A kockázatos termékek körének esetleges bővüléséről eddig nem született rendelkezés. Az EKÁER-kötelezettségek nem, illetve hibás vagy hiányos teljesítése esetén továbbra is az áru értékének 40%-ig terjedő mulasztási bírság lesz majd kiszabható.

Elektronikus kereskedelem

Uniós jogharmonizáció eredményeként születtek meg a 2021. július 1-től hatályos elektronikus kereskedelmet szabályozó rendelkezések.

Főszabály szerint az uniós távértékesítéseknél a termék annak rendeltetési helye szerint adóztatandó. Az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében azonban a meghatározott egységes 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó értékesítések esetén a teljesítés helye a letelepedés szerinti tagállam, bár az adózó értékhatár alatt is választhatja a főszabály szerinti adózást. Az értékhatár felett ugyanakkor a végső felhasználó letelepedése szerinti államának az áfa kulcsát kell alkalmazni az értékesítésre.

Kedvező változás, hogy a célországbeli regisztrációs kötelezettség megszűnik, helyette az Uniós szinten kibővített OSS – azaz egyablakos uniós – rendszer alkalmazható. Eszerint a távértékesítő saját nyelvén, egységes portálon keresztül tehet eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének.

További módosítás, hogy az Uniós vámszabályokkal összehangoltan, a harmadik országból érkező 22 eurós értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfa mentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelések

A törvény kibővíti 2021. január 1-től a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalap csökkentési-, visszaigénylési lehetőségek körét a magánszemélyekkel szemben fennálló követelések beemelésével. Átmeneti rendelkezésként visszamenőlegesen 2015. december 31-ig lehetővé teszik az áfa visszaigénylést.

Munkaerő kölcsönzés, illetve építőipart érintő szabályok

A munkaerő kölcsönzéshez kapcsolódó fordított áfa kivezetése mellett, továbbra is fennmarad az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzés fordított adózása minden építési-szerelési munka vonatkozásában.

Az újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa 2021. január 1-től visszavezetésre kerül a 2021. január 1. utáni ügyletek tekintetében. A szabályozás 2022. 12. 31.-ig hatályos.

Csoportos adóalanyiság

A csoportos adóalanyiság létrehozásának, megszüntetésének időpontja megválasztásában nagyobb szabadságra ad lehetőséget a törvény. Eszerint az adóalanyok maguk választhatnak, hogy mely időponttól kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását, vagy megszüntetését, illetve valamely tag mikortól szeretne csatlakozni, kiválni a csoportból. A törvény lehetőséget teremt továbbá a csoport váltás folyamatosságára is.

Ismét 5%-os áfa az új lakásokra

Új lakások értékesítése esetén 5%-ra csökken az áfa mértéke – többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás esetén maximum 150, egylakásos lakóingatlan esetén maximum 300 négyzetméter hasznos alapterület esetén. A kedvező adómérték a 2023. december 31-ig bejelentett építkezésekre legkésőbb 2026. december 31-ig alkalmazható.

Helyi adók

Iparűzési adó

Megszűnik az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó. A 180 napot meghaladó tevékenység telephelyet keletkeztető jellege azonban fennmarad.

Az iparűzési adó számítása során is szükséges lesz a transzferár-szabályokat alkalmazni, vagyis kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél a nettó árbevételt a szokásos piaci ár alapulvételével kell megállapítani.

Az iparűzési adó bevallást elektronikus úton kell a NAV felé benyújtani.

2021-től módosul az adóalap megosztási szabályozás. A változással bevezetésre kerül, hogy a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek tekintetében az eszközértéket a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni, ezzel megszüntetve egy adóelkerülési kiskaput.

Az önkormányzatok 2021-ben nem emelhetik meg a helyi és a települési adókat, nem vezethetnek be új adót, illetve nem törölhetik el az eddigi adókedvezményeket.

Reklámhordozók építményadója

Megszűnik a reklámhordozók után fizetendő helyi építményadó kötelezettség is.

Gépjárműadó

2021 január 1-jétől a gépjárműadóhoz kapcsolódó adóhatósági feladatok az önkormányzatoktól átkerülnek az állami adóhatóság feladatkörébe.

Jövedéki adó

A cigaretta, és valamennyi dohánytermék esetében jelentősen növekszik a jövedéki adó mértéke. Az emelésre két lépésben kerül sor 2021. január 1-én és április 1-én.

A pálinkára vonatkozó bér- és magánfőzés évi 86 liter párlat mennyiségig adómentes lesz 2021. január elsejétől.

Illetékek

Az eljárási illetékek rendszere kedvezőbb lesz. A törvény külön mellékletben sorolja fel az illetékköteles eljárásokban alkalmazandó illetékmértékeket, és az illetékmentes eljárásokat (számos korábban illetékköteles családjogi, foglalkoztatással kapcsolatos, egészségügyi, szociális, okmányokkal kapcsolatos és adóügyi eljárás illetékmentessé válik).

A vagyonszerzési illetékmentességet tovább bővítették azzal, hogy kedvező illetékszabályt vezettek be a testvér öröklésére, ajándékozására is.

A családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával vásárolt új és használt lakás után nem kell visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetni.

Adózás rendje

A kezdő vállalkozások támogatását célzó mentorálási időszak 6 hónapról 12 hónapra emelkedik, amely során az adóhatóság segítséget nyújt az induló vállalkozások adókötelezettségeinek teljesítéséhez.

Emelkednek a fizetési kedvezmények értékhatárai:

• A megbízható adózókra vonatkozó max. 12 havi részletfizetés a jelenlegi max. 1,5 millió Ft helyett max. 3 millió Ft-os adótartozás esetén vehető igénybe.
• Természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal max. 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
• A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa-fizetésére nem kötelezett természetes személyek 6 helyett max. 12 hónapra, ill. 200 ezer Ft helyett max. 500 Ft-ra kérhetnek automatikus részletfizetést az SZJA-bevallásban.

Nem kifejezetten adózási téma, de fontos tudnivaló, hogy a kereskedelmi törvény módosítása után jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlói számára. Akit ez érinthet, érdemes bővebben tájékozódni a témában.

Jó munkát 2021-ben is!