Tisztelt Ügyfeleink!
2023-ban ismét több alkalommal változtak az adózás szabályai, engedjék meg, hogy a legfontosabb változásokra felhívjuk figyelmüket.
Minimálbér, bérminimum
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére idén rendhagyó módon 2023. december 1-től került sor. 2024-re 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emeléssel kell tervezni a teljes munkaidőben dolgozók fizetése esetében.
(A minimálbér, azaz az államilag szabályozott legkisebb bér minden magyar munkavállalót megillet, a garantált bérminimum viszont csak akkor jár egy dolgozónak, ha a munkáltató a pozíció betöltéséhez végzettséget ír elő. Fontos, hogy a garantált bérminimum megállapításánál nem az egyén végzettsége a mérvadó, hanem a pozíció elvárása.)
A közfoglalkoztatottak bére a mindenkori minimálbér 50%-a.
| 2024 | havi bruttó bér (havi nettó bér kedvezmények nélkül) | heti bruttó bér | napi bruttó bér | bruttó órabér | munkáltató havi költsége |
| minimálbér | 266 800 Ft (177 400 Ft) | 61 340 Ft | 12 270 Ft | 1 534 Ft | 301 484 Ft |
| garantált bérminimum | 326 000 Ft (216 800 Ft) | 74 950 Ft | 14 990 Ft | 1 874 Ft | 368 380 Ft |
Személyi jövedelemadó
Béren kívüli egyes meghatározott juttatások
Megváltozik a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheinek a bevallási és megfizetési rendje haviról negyedévesre.
Az egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándékként juttatott adóköteles jövedelem évi maximális száma három alkalomra emelkedik az eddigi egyről (értéke a minimálbér 10%-át meg nem haladó lehet alkalmanként).
Adómentes juttatásnak minősül majd a juttató által vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adott, a törvényben meghatározott borászati termék (palackozott, oltalmi megjelöléssel ellátott), azzal a kitétellel, hogy azt borászatban kell beszerezni, és az ajándékozónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és termék felhasználásának módja.
Adómentes juttatások
Újdonság az adómentes juttatások körében az induló vállalkozásban munkavállaló vagy vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető tagsági jogot megtestesítő részesedés (pl. üzletrész, részvény), abban az esetben, ha a megszerzett jogot vagy részvényt a szerző legalább 3 évig nem értékesíti.
Maga az induló vállalkozás is új fogalom a törvényben, olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikró- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Adómentessé válik a számsorsjátékokon elért nyeremény (pl: lottó, kenó, stb).
Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése miatt változnak a személyi jövedelemadó egyes területei, akit ez érint, érdemes utánanézni a részleteknek.
Társadalombiztosítás
Harmadik országi állampolgárok kiküldetése
A módosítások alapján a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, így a szociális hozzájárulási adó alapjának is.
Bizalmi vagyonkezelés
A módosítás az eddigi bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatást vezet be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adókötelezettség keletkezik majd abban az esetben, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére juttatnak bevételt a kedvezményezettnek és a juttatást megelőző 5 évben történik olyan vagyonátadás, aminek során a juttatott vagyonelemeket felértékelték és emiatt eszközérték növekmény keletkezett.
Ez a változás csak a 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőket érinti, s ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a jelzett dátumot követően létrejött magánalapítványok esetében is.
Másodállású vállalkozó
Az előzetes tervek ellenére mégsem került bele az elfogadott törvénycsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékfizetési kötelezettség. Az eredeti javaslatcsomag a bevételtől függetlenül járulékfizetést írt volna elő a másodállású vállalkozóknak, akiknek a minimálbér 30%-a után kellett volna a Tb járulékot (18,5%) megfizetni minden hónapban, függetlenül attól, hogy volt-e az adott hónapban bevételük vagy sem.
Szociális hozzájárulási adó
Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre. A módosítások értelmében csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, az EGT tagállamok állampolgárai után, és a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lehet majd ezt érvényesíteni.
2023. december 31-jétől nem érvényesíthető egyszerre a kutatás-fejlesztési tevékenység után a szociális hozzájárulási adókedvezmény és a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezménye.
Egyszerűsített foglalkoztatás
2024-től az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő külön közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, fontos, hogy a közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.
Társasági adó
Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
A globális minimumadó miatt egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be 2023.12.31-el, ami alternatívája lesz az eddig elérhető K+F adóelőnyöknek.
Az elszámolható költségek köre szűkebb lesz, mint amit az adózók a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek.
A kedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, amihez még további euró alapú felső határértékek kapcsolódnak majd a felmerülés évében és az azt követő 3 évben.
Az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és segítségével akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.
Bejelentett részesedés
A törvénymódosítás, a globális minimumadó bevezetésével összhangban, egyszeri lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, utólag bejelentse az adóhatósághoz, és 2023-tól bejelentett részesedésként vegye ezeket figyelembe. Ezzel ezek későbbi elidegenítése akár adómentes is lehet.
Ellenőrzött külföldi társaság
A módosításokkal általánosabb szabályok mentén határozzák meg az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, így kevésbé fog kötődni Magyarország az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményeihez. A rendelkezés életbelépésétől bármely olyan külföldi személy minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az EKT-tól szerzett jövedelmek és nekik kifizetett költségek kedvezőtlenebbül adóznak, és bizonyos esetekben speciális nyilvántartás/dokumentáció készítésére is szükség lesz.
Vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások
A módosítással kiegészül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Nem lesznek levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla avagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.
Kapcsolt vállalkozások definíciójának pontosítása
A társasági adó törvény szerint bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25 százalék részesedés vagy jogosultság a kapcsolt jelleg megállapításához, viszont ez csak a közvetlen anya-leányvállalat viszonyban lévő vállalkozások esetében volt alkalmazható. A módosítás kiterjeszti a definíciót és bizonyos esetekben testvérvállaltok között is lehetővé teszi, hogy a 25 százalékos részesedés már kapcsoltságot eredményezzen.
Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
Átalakul az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere. A módosítások bevezetik a „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához.
Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20%-al kell javulnia az energiahatékonyságnak. Emellett több részletszabály és fogalom is pontosításra kerül a kedvezménnyel kapcsolatban.
Kisvállalati adó (KIVA)
Összhangba kerül a KIVA alap meghatározása során a doktori képzésben résztvevők után érvényesíthető kedvezmény összege a szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-től hatályos kedvezmény összegével, ami maximum a minimálbér kétszerese.
A cégforma-váltást megelőző nappal megszűnik a KIVA alanyiság, ha a KIVA alany zRt. nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul.
A KIVÁ-ból való kikerülés esetén az adózónak a hatályos szabályok szerint 2 évig nincs lehetősége újra a KIVÁ-t választani adózási formaként. Ezt most módosítják, amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor a jogutód(ok) 15 napon belül ismételten választhatja(k) a KIVA-alanyiságot. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe.
Általános Forgalmi Adó
eÁfa és M2M adatszolgáltatás bevezetése
Az adócsomag részletes rendelkezéseket tartalmaz a NAV által biztosított eÁfa rendszerre vonatkozóan. 2024. január 1-jétől az adóalanyok a jelenleg használatos hagyományos áfabevallási nyomtatványok (ÁNYK) mellett az eÁfa rendszeren keresztül és az M2M adatszolgáltatás keretében is benyújthatják áfabevallásukat.
Mindkét esetben, az így elkészített adóbevallások csak az adózó jóváhagyásával tekinthetők véglegesítettnek (ellentétben az eSZJA-val, ahol nem szükséges a jóváhagyás).
Megjegyzés: Könyvelőirodánk az új rendszert tanulmányozza, teszteli, és az új módszerrel elkészített eÁfa bevallások helyességét ellenőrzi.
E-pénztárgép
Az e-pénztárgép rendszer bevezetésére tekintettel új rendelkezések kerülnek bevezetésre a nyugtákra vonatkozóan. Az adóalanyok például kötelesek lesznek feltüntetni az e-nyugtán a termékek vagy szolgáltatások megnevezéseit és az adómentességre való utalást. Másrészt az adócsomag új adatszolgáltatási kötelezettséget is bevezet, amelyet az e-nyugták esetében valós időben, más bizonylatok esetében pedig 3 napon belül kell jelenteni. A tervek szerint az e-Nyugta rendszer keretében bármilyen digitális eszköz használható lesz majd a nyugták kibocsátására.
A módosítás bevezeti továbbá a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, amely lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy a számlához hasonlóan nyugtát javító bizonylatot állítsanak ki.
Virtuális rendezvények
Az adócsomag a héa-irányelvnek való megfelelés érdekében a teljesítés helyére vonatkozó szabályokat is módosítja 2025. január 1-től a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási eseményekkel és rendezvényekkel kapcsolatban. A változások szerint, ha egy kulturális, művészeti, tudományos rendezvényen való részvétel virtuális, az ügyletet az igénybe vevő országában kell adóztatni (eddig ilyen esetekben „csak” a rendezvény helyszíne számított teljesítési helynek, ami virtuális események esetén azt eredményezte, hogy – a főszabálytól eltérően – a szolgáltatás nyújtója szerinti országában volt a teljesítési hely.)
Továbbá ilyen jellegű online szolgáltatások nyújtása nem adóalanyok részére a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany lakóhelye szerint adózik majd.
Fogtechnikai tevékenység és betegszállítás
Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a fogtechnikusok vagy fogorvosok által nyújtott szolgáltatások és a fogászati protézisek értékesítése adómentességre jogosultak.
Kiterjeszti továbbá a mentesség hatályát, ezzel a közszolgáltatónak nem minősülő szolgáltatók általi beteg- és sérültszállítása szintén adómentes, feltéve, hogy a szolgáltató a szállítást speciálisan erre a célra felszerelt járművel végzi.
Adókulcs módosítások
Az adócsomag az anyatej-helyettesítő tápszerek és az anyatej-kiegészítő tápszerek besorolását, amelyekre az 5%-os kedvezményes áfa-kulcs vonatkozik majd. Emellett 18%-os áfakulcs alá sorolja a desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudikat.
Ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása
Az ingatlannal kapcsolatos építési-szerelési és egyéb szolgáltatások után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Eddig ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevőjének kellet nyilatkoznia a fordított adózásról, azonban 2024. január 1-től már, ha a hatósági engedély vagy bejelentés az szolgáltatás nyújtójának tevékenységéhez kapcsolódik, akkor megfordul a nyilatkozattételi kötelezettség és a szolgáltatásnyújtóját fogja terhelni.
Alanyi adómentesség az EGT tagállamokban
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a magyar adóalany is válassza az EGT bármelyik tagállamában az alanyi adómentességet, amennyiben az éves árbevétele a térségben nem haladja meg a 100 ezer eurót. Így a kisebb magyar vállalkozások versenyhátránya csökken az európai piacokon a másik tagállamban alanyi adómentes minőségben működő vállalkozásokkal szemben. Ugyanakkor a külföldi adóalanyok is választhatják majd az adómentességet a belföldön végzett ügyletek tekintetében.
Helyi iparűzési adó
Növekszik az adótartozás értékhatára, ami után a helyi önkormányzat közzé teheti az adósok adatait. 90 napon túl fennálló tartozás esetén az eddigi 100.000 Ft-ról az értékhatár 500.000 Ft-ra növekszik.
Bekerülnek a törvénybe a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmak, továbbá az érintett adózók esetében a nettó árbevételt és az eladott áruk beszerzési értékét úgy határozzák meg, hogy a visszaváltási díj egyiknek sem lesz része, ezáltal biztosítják az összhangot a számviteli szabályokkal.
A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él társasági adókedvezménnyel a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel, akkor 2023. december 31-étől a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Reklámadó
A reklámadó felfüggesztését további egy ével meghosszabbítják 2024. december 31-ig.
Adózás rendje, Adóigazgatás rendtartása
E-pénztárgép
Az adócsomag számos általános és technikai rendelkezést tartalmaz a 2024. július 1-jétől bevezetésre kerülő úgynevezett e-pénztárgép rendszerek használatának feltételeiről. A tervek szerint ezek az új típusú e-pénztárgépek a jelenlegi online pénztárgépek helyébe lépnek. Az e-pénztárgépek segítségével a vásárlásokról elektronikusan állítanak majd elő nyugtákat, amelyeket a vásárlók egy erre a célra fejlesztett mobiltelefonos alkalmazásból tölthetnek majd le. Az új rendszerben a nyugtákat csak elektronikusan állítanák ki, és a vásárlók csak egy másolati papíralapú példányt kérhetnének az eladótól. Az új szabályok meghatározzák a NAV jogosultságait és azt is, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése.
Csatlakozás áfa-csoporthoz
Az adócsomag szerint a tevékenységüket az év során megkezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 napon belül kell benyújtaniuk a csoportos adóalanyisághoz való csatlakozásról szóló kérelmüket. Eddig a bejelentkezéssel egyidejűleg kellett ezt megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
Adótartozással rendelkezők listája
Felülvizsgálják az adótartozással rendelkező adóalanyok listájára vonatkozó szabályokat, mind a központi, mind az önkormányzati adóhatóságok vonatkozásában. A jövőben, kérelemre nyolc napon belül lehet majd töröltetni az adózót a közzétételi listáról, ha a fizetési kötelezettségét vagy adótartozását rendezte.
Végelszámolás alatt állók észrevétele
Az adózók joga tovább bővül azzal, hogy a módosítás megteremti a lehetőségét, hogy a
végelszámolás során is élhessenek az adózók észrevétellel. Erre az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül lesz lehetőségük.
Kötelező visszaváltási rendszer
2024. január 1-től bevezetésre kerül a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere, a DRS. A kötelező visszaváltási díjas rendszer feladatokat ró mind a gyártókra, mind a forgalmazókra, a regisztrációt 2023.11.15-ig kell megtenni.
További információ: https://mohu.hu/visszavaltasi-rendszer
Kincs Beáta, 2023.12.13